Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
72 counts/s 71. kép. A borsodi, 10. századi kerámiák lehetséges nyersanyagául szolgáló, helyi folyóvízi agyagos üledék ásványos összetételét mutató röntgen diffraktogram Major elements sample/PAAS Trace elements sample/PAAS 72. kép. A borsodi, 10. századi kerámiák lehetséges nyersanyagául szolgáló, helyi folyóvízi agyagos üledékek fő- és nyomelem-összetételét a PAAS-hoz viszonyítva ábrázoló sokelemes diagramok A közvetlenül a régészeti lelőhelyről származó üledékminták kémiai összetételének értelmezésekor felhasználtuk azoknak a talajüledék-mintáknak az összetételi adatait is, amelyeket egy másik archeometriai projekthez kapcsolódóan gyűjtöttünk (lásd a 3. táblázatban BD1 és BD2 jelű mintákat). Ezzel az volt a célunk, hogy igazoljuk: amennyiben a kerámiák kémiai összetételének vizsgálatához a közvetlenül a várdomb területéről származó üledékeket — mint potenciális nyersanyagokat - alkalmazzuk, akkor egy, a környék felszínközeli, agyagos üledékeire jellemző, átlagos összetételhez viszonyítunk. A nyers és megégett agyag a referenciaként használt PAAS összetételéhez viszonyítva a legtöbb főelem tekintetében 1,0 körüli értékeket mutat. Egy Si-ban dús, alkáliákban, Mg-ban és P-ban erősebben, Al-ban, Fe-ban és Ti-ban kevésbé szegényedett agyag fordul elő a területen.