Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
III. Az ispáni vár
230 149. kép. A természetes domborzat elemei a feltárt szelvényekben A sánc nyomvonalát a vár déli oldalán, az LI. szelvényben tudtuk megfigyelni. A sáncnak a felszínen itt már semmi nyoma nem maradt. A szelvény déli végében 52,5 és 62 méter között 100 és 60 cm vastagságban vörös égett agyagréteget találtunk ( balti magasság: 145,30 m), amely azonos a más sáncszakaszokban lelt vörös rétegekkel. Feltehető tehát, hogy ez a sánc lecsúszott belső oldala lehetett, és így a sánc vonala sem sokkal délebbre húzódhatott. Faszerkezet nyomára, illetve leletanyagra nem bukkantunk ezen a területen. A vörös égett agyagréteg alatt azonban itt is egy vékony, faszenes, hamus réteg, a sáncépítést megelőző járószint mutatkozott. III.1.4. A sáncépítés periódusai Mint a fentiekből kitűnik, mindkét teljes sáncátvágásban két építési periódust lehet megfigyelni. Első periódusban a sűrű rácsszerkezetet készítették el, amely a keleti oldalon sokkal markánsabban jelentkezett, mint a nyugatin. A keleti oldalon a famaradványok erősen megsüllyedtek, az egész szerkezet észak-északkelet felé lejtett. A nyugati oldalon ez kevésbé volt érzékelhető. Az első építési periódust jelentő sűrű rácsszerkezetnek a sánc további metszeteiben azonban nem bukkantunk nyomára. De ismeretlen ez a szerkezet az eddig feltárt korai magyar várakban is. Sűrűn egymás mellé fektetett gerendákból álló faszerkezetet a gyöngyöspatai vár sáncában figyeltek meg. Ez azonban nem teljes analógiája a borsodinak.950 A rácsszerkezet funkciójára a várbelső feltárásának, illetve talajrétegtani fúrások951 eredményeinek térinformatikai elemzése világított rá.952 A várdomb mai szintvonalas felmérésére rátettük a szelvényeinkben és a fúrások során elért mélységi adatokat, különös tekintettel azokra a pontokra, ahol megtaláltuk az eredeti sziklafelszínt. A térinformatikai elemzés következő lépéseként külön felületen ábrázoltuk a várat kelet-nyugati irányban átszelő két mélyedést, árkot is, amelyeket több helyen megfigyelhettünk (149. kép). Az északi árkot mindjárt az első ásatási idényben átvágtam, és konstatáltam, hogy a 10. századi település házai ennek az ároknak a két szélén, illetve benne helyezkednek el. Szerepével azonban soká-950 Kovács 1975, 236, 5-7. kép, Nováki 1993, 144. 951 HÓM Régészeti Adattára: 2067-89. A fúrásokat Varga András végezte. Munkáját ezúton is köszönöm. 952 A térinformatikai elemzést ArcGIS 8. 3. térinformatikai rendszerrel végeztük. Köszönettel tartozom Szörényi Gábor Andrásnak és Honti Szabolcsnak, akik e témában segítségemre voltak.
