Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
I. A Bódva völgye
18 templomot ugyancsak a várban lévőnek gondolta.63 Igen részletesen foglalkozott a vár történetével és jelentőségével Soós Elemér. Az ő írásában lelhetjük fel először azt a minden alapot nélkülöző, de később történelmi tényként kezelt megállapítást, hogy Borsodot a tatárok 1241-ben teljesen elpusztították. A református templom az ő véleménye szerint is a vár helyén áll.64 Borsodot, mint láttuk, a 19. századi történetírás még egyértelműen szláv eredetűnek tartotta, úgy vélve, hogy honfoglaló magyarság egy szláv vár romjait használta fel a maga várának felépítéséhez.65Ugyancsak szláv eredetűnek vélte Holub József. Fekvéséből arra következtetett, hogy körzete eredetileg nagyobb területen feküdt. A Hemád-völgy, illetve a gömöri részek megszállása előtt elsődleges feladata a határvádelem lehetett.66 Ezzel ellentétben, a két világháború közötti kutatás alapvetően őskori eredetűnek gondolta a várat.67 A határvédelemben betöltött szerepéről viszont Holubhoz hasonlóan vélekedett.68 A vár történetének felderítésében igen fontos lépés volt, hogy Bartalos Gyula 1890-ben felmérte (5. kép),69 majd 1896-ban szondázó ásatással meg is vizsgálta azt.70 Ez utóbbiról azonban, azon kívül, hogy honfoglalás kori agyagedényeket talált, kevés adatunk van.71 Csak másodkézből tudjuk azt is, hogy a vár környékén bronz rögöket és vassalakot talált, valamint feltárt egy keltának meghatározott vasolvasztó kemencét is.72 1926-ban Leszih Andor végzett itt kisebb ásatást, amelyet a vár sáncaira is kiterjesztett. A sáncban famaradványokat, a vár belsejében cseréptöredékeket, és a ma is álló református templom mellett néhány egyszerű, az Árpád-korra jellemző, S-végű karikaékszert talált. S noha maga is hangsúlyozta, hogy a vár őskori eredetére semmiféle bizonyító anyagot nem szolgáltatott az ásatás, mégis valószínűnek tartotta, hogy a várnak őskori előzményei 63 Nováki-Sándorfi 1992, 29. 64 Soós 1889-1928, VI. 29. 65 Borovszky 1909, 11. 66 Holub 1938, II. 102. 67 Nyíri 1927, 71, Leszih 1927, 87. 68 Nyíri 1927, 72-73, Leveles 1927, 164, Kniezsa 1938, II. 380. 69 HMLT 171. én. (1890): Szerző: Bartalos Gyula, Semayer Vilibald. A térképlap címe: Borsod várának térrajza. Léptéke: 1:500, 1:1000. 70 Maga Bartalos az Egri Hiradó 1901. július 9-én megjelent 55. számában, a 3. oldalon említi a borsodi ásatást. Itt 1895 őszét jelöli meg az ásatás időpontjául. Vő.: Baráz 1997, 216. 71 Bartalos 1899, 359. Vő.: Nováki-Sándorfi 1992, 29. Ezzel szemben az Egri Hiradó 1899. január 28-án megjelent 8. számában, a 4. oldalon tételesen felsorolják azokat a leleteket, amelyek Bartalos gyűjteményéből a fővárosba kerültek kiállításra és rajzoltatásra. Ebből világosan látszik, hogy a borsodi várból 4 edénytöredék, és nem négy ép edény került elő. Az újság híradása alapján a töredékek őskoriak, és nem honfoglalás koriak voltak. A kerámiatöredékeken kívül egy gerendadarabot is kiállítottak, amely a sáncból származhatott. „Magyar telepeken talált őskori edények: [...] négy fazéknak a darabja a borsodi várból [...] gerenda darab a borsodi várból.” Sajnos sem a kerámiára, sem a gerendamaradványra nem sikerült rábukkannom. 72 Nyíri 1927, 71.Vő.: Nováki-Sándorfi 1992, 29-30. 5. kép. Bartalos Gyula felmérése a borsodi várról, 1890 voltak. Úgy vélte, az őskori kultúr rétegek jóval az általa feltárt, Árpád-kori rétegek alatt helyezkedhetnek el.73 Az anonymusi hagyománynak megfelelően a régebbi kutatás nem kételkedett abban, hogy a borsodi vár szláv vagy őskori előzmények után, de a magyar honfoglalás idején, a 10. században épült. A kutatók annak ellenére vallották ezt a nézetet, hogy Pesty Frigyes már 1892-ben megállapította, Borsod a Szent István kori várispánságok közé tartozik. Létét 1184-1241 között látta bizonyítottnak.74 A 20. századi kutatók közül Györffy György volt az első, aki kifejtette, hogy az anonymusi híradás igaz, csak nem a honfoglalás, hanem az államalapítás idején lezajlott eseményt örökít meg. Bors nem honfoglaló vezér, hanem Szent István korában élt személyiség, Borsod megye első ispánja volt.75 Györffy, ámbár, mint fentebb láttuk a környéken sűrű szláv településhálózatot tételezett fel, a vár előzményeivel kapcsolatban nem foglalt állást. Nem tekintette ezt elsődleges feladatának a további kutatás sem, amely nem annyira a várak előzményeivel, mint inkább építési idejük pontos meghatározásával kapcsolatos kérdéseket vizsgálta. Erről a közelmúltban heves vita bontakozott ki a szakirodalomban. Ennek a tárgya: volt-e a 10. században Magyarországon várépítészet, illetőleg mikor épültek föld-fa szerkezetű váraink. Borsod, mint egyike azon kevés várunknak, amelynek jól ismerjük a helyét, régészetileg kutatható, megemlékeznek róla az írásos források, és ezek adatait kevés régészeti leletanyag is kiegészítette, mind a pro, mind a kontra érvrendszerekben gyakran szerepelt. Györffy 73 Leszih 1927, 85-87. 74 Pesty 1892,44. 75 Györffy 1963,1.762.
