Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
186 11.15.2.6.1. Szarvasmarha A szarvasmarhacsontok közel 1 %-án (62 db-on) találhatók vágásból-hasításból származó vágásnyomok. Ezek részben a húsos testrész feldarabolásakor megismételt csapásokból, részben a már lehúsolt csontok faragásából származnak. Gyakorlatilag minden vázcsonttípuson előfordulnak vágásnyomok (zárójelben az esetek száma): hátcsigolya (1), ágyékcsigolya (4), borda (26), mandibula (2), scapula (3), humerus (4), radius (3), ulna (2), metacarpus (1), pelvis (1), femur (2), tibia (7), astragalus (1), calcaneus (2), metatarsus (3). A gerincet (nyak-, hát-, ágyékcsigolyákat), scapulát, metapodiumot hosszában hasították szét. A hátcsigolyákról a tövisnyúlványt (proc. spinosus), az ágyékcsigolyákról a harántnyúlványokat (proc. transversus) rendszeresen levágták. A nagy velőscsontok (femur/tibia) feldarabolására, illetve főzésére az ispánsági vár templomi kerületéből vannak csontleletek. 11.15.2.6.2. Juh Egy juhagykoponyán (3 vágás, 1. ház), borda, 2 scapula, pelvis, metatarsus dist. felületein (falu településréteg, isp. vár templomi kerület) találhatók vágásnyomok. Scapula, 2 radius, 2 tibia diaphysise faragott, illetve átfúrt. Egy astragaluson alul-felül füráskezdemény található (1, 13, 15. ház, falu településréteg). II.15.2.6.3. Sertés Egy sertés frontaletöredéken hossz- és keresztirányban (1. ház), egy ágyékcsigolya alsó részén (11. ház), egy bordafejen (3. ház), 2 humerus diaphysisén (isp. vár településréteg) és egy astragaluson (K-i sánc) vannak vágásnyomok. Egy bal oldali frontalén (3. ház) 25 mm élhosszúságú szögletes lyuk két pereme található, az állat leölésekor keletkezhetett. II. 15.2.7. Egyéb háziállatok II.15.2.7.1. Ló A lómaradványok száma Borsod faluban 252 db (4,47%), az ispánsági vár időszakára 169 db-ra (4,17%) csökkent. A lómaradványok számszerű mennyisége - az ujjcsontok kivételével - kiegyenlítettnek mondható (41. táblázat). A fej-, törzs-, húsosvégtag és a szárazvégtag-régió csontleleteinek az aránya 20,4 % - 21,7 % - 23,7% és 24,7 %. Az ujjcsontok aránya 9,5 %, az összes emlősállat közül a legmagasabb (30.táblázat). A csont akkumulálódási értékek azonban reálisabban mutatják meg a borsodi földvár lócsont maradványainak aszimmetrikus eloszlását. A fejrégió 6,5-szerese, a törzsrégió kevesebb, mint a fele (0,4), a húsosvégtag-régió kétszerese (2,1), a szárazvégtag-régió közel megegyezik (1,03), az ujjcsontok 1,26-szorosa a standard értékeknél (31. táblázat). A lovat ették, legerősebb csontjaiból, a metapodiumokból csiszolt eszköz készült. Borsod faluban a lovak nyerges lovak voltak, átlag marmagasságuk 141,1 cm (139,1-144 cm). Az ispánsági vár időszakában megjelentek az igáslovak is, átlag marmagasságuk 138,4 cm (133,8-141,8 cm). A lócsontok közül 2 bordán (7. ház, 3. kém. XXIII. sz.) és egy tibia diaphysisén (ispánsági vár templomi kerület) találhatók vágásnyomok. A kis testméretű szamár vízhordó lehetett a földvárban. Számuk egy-egy egyed. A kutyák közepes testméretű állatok, az átlag marmagassági érték 49,25 cm (48,4^19,4 cm). A házi macska kis testméretű volt. 32. táblázat. Edelény-Borsodi földvár. Egyéb nagyemlősmaradványok testrégiók szerinti megoszlása (db/%) Testrégiók Ló Gímszarvas Vaddisznó db■■■■ % Db % db % Fej Törzs Húsos végtag Száraz végtag Terminális csontok Összesen 86 20,4 25 91 21,7 35 100 23,7 134 104 24,7 197 40 9,5 14 421 100,0 405 6,2 141 33,4 8,6 29 6,9 33,1 119 25,7 48,7 103 26,7 3,4 31 7,3 100,0 423 100,0 II. 15.2.8. Vadászott állatok A borsodi lelőhelyen intenzív vadászati tevékenységet folytattak. Különösen a húsvadak elejtésének menynyisége igazolja a település húsellátásában betöltött szükségszerű szerepét. Jól mutatja ezt a trófeavadászat mellett a nagyszámú nőstényegyed elejtése. A 913 db vademlős maradványának megoszlása: Borsod faluban 648 db (70,97%), az ispánsági vár időszakában 265 db (29,03%). A vadászott állatok aránya 4.13%-al csökkent, a borsodi falu faunájában 10,27%, az ispánsági vár időszakában pedig 6,10%. A korszak minden vadjára vadásztak. A Máramaros- Bihar erdőrengetegeiben élő bölény és a barna medve az Árpád-korban királyi vad volt. A zárt erdőségekben élő gímszarvasra és a vaddisznóra, valamint a bokros erdeierdőszéli őzre egyaránt vadásztak. II. 15.2.8.1. Bölény - 10 db Kizárólag a Borsod falu területéről került elő bölény maradvány: • 1. ház - 4 db: corpus mandibulae dext., costa fr., metatarsus dist. dext., ph. III., • 2. ház - 1 db: radius prox, sin., • 15. ház — 3 db:2 costa fr., scapula fr. sin., • falu, településréteg - 2 db: metacarpus prox, dext., calc. fr. dext.
