Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)

II. Az ispáni várat megelőző falu

183 lom) mandibulapár bal oldali tagján a kiesett Pl alveolu­­sa záródott, a Pm fogazat kissé torlódott. A másik (ispánsági vár, templom) mandibulapár szin­tén bal oldali tagján a P4 helye nőtt be, a fogazat itt kissé széthúzó. A mandibulák fogazata teljes, kifejlett egye­­dekhez tartoztak. 27. táblázat. Edelény-Borsodiföldvár Kutyamandibula méretei (mm) Méretek 7. ház ispáni vár. l.ház ispáni.vár, templomi kér. 1. Caninus aboralis alv.-M3 aboralis alv. hossz. 78,5 76 2. Cm-gov. Magasság 23 29 22 3. Cr-gov magasság 54 50 4. Zápfogsor hossz P3-M3 74 86 5. Zápfogsor hossz P2-M3 70 74 69 6. Premolaris fogsorhossz (P| 4)38 42 7. Premolaris fogsorhossz (P,_4)34 35,5 36 8. Molaris fogsorhossz (MN3)36 37 36 9. M, korona szélesség és vastagság 22,5 X 8 20,5 X 8,0 21 X 8,5 10. M! alveolus szélesség és vastagság 22,0x8 19,5x7,5 20x7,0 11. M2 korona szélesség és vastagság 10x6,5 10x6,5 12. Corpus mandb. mag. P2 előtt 18 19 21 13. Corpus mandb. mag. M1 előtt 22 19,5 21 14. Corpus mandb. mag. М3 mögött 24 27 23 15. Corpus mandb. vastagsága M3-nél 10 11,5 10 16. Ramus vastagság 26 26 27 17. Condylus szélesség 23,5 25,5 22,5 A mellső végtaghoz tartozó csontok száma csupán a fele a hátsó végtagénak. A mellső végtagnál a csontok eloszlása egyenletes, a hátsónál a tibiák értéke kiugró. 3 hosszúcsont hosszúságértékéből lehetett marma­gasságot számítani.855 A marmagasságok átlagértéke: 49,25 cm, közepes testméretü állatok. A marmagasság méreteket a 28. táblázat mutatja. 28. táblázat. Edelény-Borsodi földvár Kutyamarmagasság méretei Csont db Csont h. mm Marmag. cm Humerus (templomi k.) 1 148 49,8,7 Tibia (templomi kér.) 1 166,5 484,7 Radius (7. ház) 1 153,5 494,3 A kutya I. a péniszcsont (os priapi) alapján kifejlett hím, egyed. A kutya II. csontváz infantilis korú egyedén kívül a csontok, a fogazat és a csontosodási fázisok alapján, ki­fejlett korú egyedekhez tartoztak. Egy ágyékcsigolya hosszában kettévágva (1. ház). II.15.2.3.8. Macska - 2 db Házi macska maradványa csak az ispánsági vár idő­szakából került elő: tibia sin. (keleti sánc) és pelvis fr. sin. (2. kemence VIII. sz.). II. 15.2.4. A borsodi földvár háziállat-állományának faj összetétele A 10. századi Borsod falu és az ispánsági vár idősza­kának (11-12. század) állattartása és vadászata alapjaiban megegyezik egymással. A háziállatok aránya 4,41%-kal minimálisan emelkedett, a falu 88,77%-a az ispánsági vár időszakára 93,18%-ra nőtt. Miből adódik az eltérés? A gazdasági haszonállat arányait tekintve a szarvasmarha mennyisége 4,5%-al csökkent, a juh 3,5%-al, a sertés 1,0%-al emelkedett az ispánsági vár időszakában (29. táblázat). Borsod faluban a háziállatok között nem volt szamár és házi macska, ezek maradványai csak az ispánsági vár időszakából ke­rültek elő. A ló gyakorisága a lelőhely két időszakában közel azonos volt 4,47% - 4,17%. 29. táblázat. Edelény-Borsodi földvár Borsod falu és az ispánsági vár időszakának állatcsontjai. Falu isp. vár Különbség Háziállat 5626 db - 88,77%4048 db-93,18% 4,41 Vadászott állat 648 db - 10,23 %265 db-6,10% 4,13 Baromfi 10 db-0,15 %10 db-0,24% 0,09 Madár/Hal 54 db - 0,85 %21 db - 0,48 % 0,37 Gazdasági haszonállatok Szarvasmarha 3793 db-71,20%2545 db-66,70% 4,5 Sertés 868 db-16,30%660 db - 17,30% 1,1 Juh 666 db - 12,50%613 db - 16,0% 3,5 II. 15.2.5. Gazdasági állatok hasznosítása II. 15.2.5.1. Az állatmaradványok testrégiók szerinti megoszlása A szarvasmarha-juh-sertés csontleleteinek anatómiai megoszlásából (41. táblázat) jól látható, hogy marad­ványainak darabszáma, egymáshoz viszonyított aránya egymástól jelentősen eltér. A csontmaradványok mennyiségi sorrendje testré­szek szerint: 8!S Koudelka 1886.

Next

/
Oldalképek
Tartalom