Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
I. A Bódva völgye
16 rendelkezésünkre. Szórványos avar kerámiatöredékeket találtak Edelénytől délnyugatra, a szénbányák építési munkálatai során.36 Késő avar sírok, illetve leletek láttak napvilágot Sajószentpéter közelében és Edelény területén. A Sajószentpéter-Homokbánya néven nyilvántartott lelőhelyen a becslések szerint több mint száz sír pusztult el, amelyből tizenkettőt sikerült megmenteni. A sírokból és szórványosan előkerült leletek a késő avar griffes-indás népesség hagyatékához tartoztak, és a 8. század második felére keltezhetők.37 Ugyanebből az időből való az Edelény területéről, közelebbi helymeghatározás nélkül a Herman Ottó Múzeumba került két kengyel és zabla is.38 A kengyelek legközelebbi párhuzamát éppen a saj őszen tpéteri temető leletei között találták meg.39 A sajószentpéteri temetőről, mivel jórészt elpusztult, sajnos további információt nem nyerhetünk. Nem tudjuk a tényleges sírszámot, vagyis, hogy mekkora létszámú közösséggel számolhatunk ezen a területen, de már valószínűleg azt sem fogjuk sohasem megtudni, hogy a 8. századi leleteken kívül voltak-e korábbiak vagy későbbiek is a temetőben. Lényegében tehát a temető leletei révén ahhoz a kérdéshez nem jutottunk közelebb, amelyről sokan és sokféleképpen nyilatkoztak már: lakott volt-e a Bódva völgye a magyar honfoglalás idején, vagy sem, és ha igen, kik lakták. A közelmúltban Hidvégardó határában feltárt, a 9. század középső harmadára keltezhető településrészlet és leletei azonban arra mutatnak, hogy az avarság megszállta a Bódva-völgy Edelénytől északra eső részét is. Remélhető, hogy a jövőbeli szisztematikus kutatás a szomszédos Hemád-völgyhöz hasonlóan sűrű településhálózatot mutat itt is ki.40 Erre utalnak a nemrégiben terepbejárás során előkerült leletek,41 de ezt a vélekedést erősíti az is, hogy szintén a közelmúltban felszíni kutatások révén avar övveret került elő Borsodszirák- Egres-dűlőben is.42 Egyelőre tehát csak azt mondhatjuk, hogy a Bódva-völgyben több, bizonytalan időszakban keletkezett szláv eredetű helynevet és kevés, 8-9. századi, késő avar népességhez kapcsolódó sírokból, illetve településről származó régészeti lelet ismerünk. A Bódva-völgy honfoglalás és kora Árpád-kori történetének tanulmányozásához az előzőeknél valamivel több adat áll rendelkezésünkre, írásos forrásokban azonban nem bővelkedünk. Korai oklevelek egyáltalán nem említik ezt a vidéket. Az első, minden kétséget kizáróan a Bódva völgyére, közelebbről a borsodi várra vonatko-36 HÓM Régészeti Adattára: 119-68. 37 K. Végh 1964, 22. Vö.: K. Végh 1969, 53. 38 K. Végh 1969, 51. 39 K. Végh 1969, 61. Ezért, valamint a saj őszentpéteri temető fekvése miatt, amely félúton helyezkedik el Edelény és Sajószentpéter között, elképzelhetőnek tartom, hogy az edelényi kengyelek is a hoszszú időn keresztül pusztuló sajószentpéteri temetőből származnak. 40 Fekete 2013, 66-67. 41 Fekete 2018,196-197. 42 Tóth 2014, 161. zó híradás Anonymus Gestájában szerepel. Árpád vezér a honfoglalás során Bors vezért küldte ki erre a területre, hogy egészen a Tátráig kémlelje ki a vidéket. Bors a környék lakosságát összegyűjtve alkalmas helyen, a Bódva folyó partján várat épittetett, amelyet az ő nevéről Borsodnak neveztek el. Ebben a várban Árpád Bors vezért tette meg ispánnak, rábízva a környék gondozását.43 A vár nevére vonatkozóan egészen a közelmúltig elfogadta a kutatás a fentebb idézett anonymusi híradást, hogy tudniillik a vár Borsról nyerte a nevét. A várat pedig „a nép Borsodnak hívta azért, mivel kicsiny volt” - vagyis a helynévben a -d kicsinyítő képzőként szerepelt. Nem vitatva a helynév személynévi eredetét, Makkay János felvetette, hogy a -d képző egy ősibb, Anonymus korára már feledésbe merült jelentésben került a Borsod helynévbe, a valamihez tartozást fejezte ki. Szerinte így a Borsod helynév annyit jelent „Borsé”.44 Az újabb kutatás szintén nem vitatja a helynév személynévi eredetét, vagyis, hogy a vár Borsról kapta a nevét, valószínűbbnek véli azonban a -d képző helynévképzőként való interpretálását.45 Anonymus regényes müvét természetesen nem tekinthetjük hiteles történeti forrásnak Borsod esetében sem.46 Azt azonban, hogy a honfoglaló magyarság megtelepedett ezen a vidéken, több 10-11. századi leletünk is igazolja. Öt fekete üvegből készült, sárga, piros, és zöld ráfolyatással díszített gyöngy, valamint egy, az alsó felén rovátkolt füles bronzgomb (1. tábla 9) töredéke került elő Borsod-Derékegyházán (4. kép l).47 Egy ép bronz csörgőgomb látott napvilágot a borsodi várban48(l. tábla 8). Erre a korszakra keltezhetjük az Edelény-Semmelweis utcában (4. kép 2.) feltárt 8 sírból álló temetőtöredéket is. Ennek egyik gyermeksírjában egyebek mellett szőlő fürttel díszített, öntött bronz fülbevalót leltek49(l. tábla 1-5), amelyet jelenlegi tudásunk szerint a 10. század második felére keltezhetünk.50 Lovas harcos sírját bolygatta meg a vasútépítés Finkén (4. kép. 3). A sírból két kengyel, zabla és egy nyílhegy került múzeumba (2. tábla 1—4).51 * Feltehetőleg sírokból származnak azok a 10. századra keltezhető ezüs 43 Anonymus 1977, 18, 96. Vö.: Györfly 1963,1. 737. 44 Makkay 1993,475-478. 45 Kovács 2017, 19. 46 Benkő 2003, 150. 47 HÓM Régészeti Gyűjtemény. Ltsz: 53. 1124. 1, 53. 1085. 9. K. Végh 1970, 80. 111. t. 12-13. A gombot a derékegyházi kőkori telep felett, a felszínre kiszántva találta Nyíri Dániel. Vö.: Leszih 1927, 87. 48 HÓM Régészeti Gyűjtemény. Ltsz: 53. 1085. 1. K. Végh 1970, 80. III. t. 11Á 49 Régészeti Füzetek Ser. 1. No. 27. (1974) 64. Gádor Judit ásatása. 50 Szőke 1962, 47^49, Giesler 1981, 94-103, 14-16, 17b típus, Mesterházy 1991a, 152-154, 167, II. típustábla 13. típus, 169-170. Gáli 2013, 661, 666. A típus elterjedését valamivel korábbra, a 9. század végére, 10. század elejére teszi a bolgár kutatás. Vö.: Grigorov, 1999, 3^4, 26, 3. tábla II. F csoport 3. típus. 51 HÓM Régészeti Gyűjtemény. Ltsz: 53. 1088. 1-4. K. Végh 1970, 79. II. t. 1^1.
