Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
112 gyakran közvetlenül a kemencék szájához kapcsolódtak. A szikrafogó megakadályozta, hogy a gyúlékony tetőzet tüzet foghasson. A tűzhely meleg lángja, füstje a szikrafogónak ütközve lehullt, és így oszlott szét. A néprajzi kutatások szerint a legegyszerűbb, síkfelületü szikrafogókat a helyiség sarkába, a két csatlakozó falra támaszkodva építették fel. Különösen gyakori volt ez a megoldás az archaikus vonásokat őrző dél-dunántúli boronafalú, szőlőbeli pincékben.734 A szikrafogók egy fejlettebb változata, amelyet deszkasípkéménnyel, vagy vízszintes, szintén deszkából készített füstcsatornával egészítettek ki, igen elterjedt volt a Dunántúlon, a Kisalföld délnyugati részén, valamint Vas megyében. Valószínűnek látszik tehát, hogy a 8. házban egy szikrafogó nyomára akadtunk, amely egyik oldalon a ház falára, másikon pedig a kemence száj előtt levert karókra támaszkodott, és közvetlenül a kemenceszájhoz csatlakozott. Hasonló megoldást, figyeltünk meg a 15. házban is, ahol ugyancsak két cölöplyukat találtunk a kemence előtt (36. kép). Egyszerű füstelvezetésre, illetve kemencék kürtőjére utaló adatok, ha nem is gyakoriak, de semmi esetre sem példa nélküliek sem a hazai, sem a külföldi 10-13. századi régészeti anyagban. Kürtös kemencét leltek például a szláv novotroicki telepen.735 Az ausztriai Sommereinben a 10. objektumban „egy [...] kemence kőből készült kürtő-szerű alépítménye volt felhúzva, és ezt a kőkürtőt két függőleges fa oszlop támasztotta meg”.736 Az első ilyen magyarországi jelenségre az egykori Ete falu területén figyeltek fel.737 Szabadban álló kemencéhez tartozó füstelvezető nyílás került elő Dunaújvárosban.738 Doboz-Hajdúirtáson az egyik földbe ásott házban sikerült megfigyelni a ház kemencéjének csaknem éppen maradt kürtőjét is.739 Szabadban álló kemencéhez csatlakozó kürtő maradványait tárták fel Visegrád-Lepencén is.740 Egyszerű füstelvezetésre utaló nyomokat találtak Sopronkőhidán a 7. objektumban.741 Félig földbe mélyített ház kőkemencéjéhez kapcsolódó, kéményszerű füstelvezetést figyeltek meg Lébény-Kaszás-dűlőben a 373. objektumban.742 Egyszerű földbe mélyített tüzelőhelye volt a Csengéién feltárt egyik alapárkos faháznak, amely előtt két cölöplyukat is leltek. Az ásató valószínűnek tartja, hogy ezek a nyílt tűzhely fölé állított szikrafogó fedél maradványai.743 Szikrafogóra utal az esztergom-szent-734 Bátky 1930, 116-117, 121, 4. ábra, Barabás 1970, 277-78, 280, L. Szabó 1991, 328, Sabján 1989, 125, 20-21. kép, 128, 25. kép. 735 Fodor 1983a, 105, 137. j. 736 Friesinger 1971-74, 29, Tomka 1998, 47, Tomka 2011, 273, 8. j. 737 Csalogovits 1935, 1-2. 738 Bóna 1973, 44. 739 RégFüz Ser. No. 31. (1978) 80. A korai magyar települések erős Don vidéki hagyományainak jelét látja Fodor István az etei és dobozi kürtös kemencékben. Fodor 1983a, 105, 137. j. 740 Gróf 1989, 57. 741 Tomka 1998, 47, 73,4. ábra, 74, 5. ábra 742 Tomka 1998,47. 743 Horváth 2001, 132. györgymezei 3. ház esetében az, hogy a kemence szájánál két cölöplyukat találtak.744 10. századi kőkemencés házakat tártak fel Győr-Vagongyár lelőhelyen. A kemencék előtt itt is két cölöplyuk helyezkedett el. Több esetben azonban a kemencék előtt és mögött is leltek cölöplyukat, amelyeket egyértelműen füstelvezető nyomainak értelmezett az ásató.745 Két-két cölöplyukat tártak fel a pápa-hantai 1995/1. ház,746 valamint a párkány-ebedi (Sturovo-Obid, Szlovákia) 8. ház747 kemencéje előtt és mögött is. Ezekben az esetekben a szikrafogónak egy olyan változatát tételezhetjük fel, amely hátsó részével nem a ház falára, hanem a kemence mögött elhelyezkedő két oszlopra támaszkodott.748 Szikrafogóhoz tartozó cölöplyukakat tártak fel Győr-Széchenyi téren,749 Bajcson (Bajc-Medzi kanalami, Szlovákia), valamint Helembán (Chl’ba, Szlovákia)750 is. A felsorolt példák közül a 10. századra keltezhető az esztergom-szentgyörgymezői épület és a győr-vagongyári házak. A pápa-hantai házat a 10-11. századra keltezték. A feltárt objektumokat mindhárom esetben faháznak tartották az ásatók. A néprajzi megfigyelések szerint a szikrafogókat olyan helyiségekben is alkalmazták, amelynek nem volt mennyezete. Előfordult azonban olyan eset is, hogy a ház egy részét szikrafogó funkciójú födémmel látták el. A magyar nyelvterület nyugati sávjában pedig akkor is alkalmazták a szikrafogókat, ha a helyiséget lepadlásolták, deszkafödémmel látták el.751 Barabás Jenő szerint a lakóház füsttelenítésének igénye a földfelszínen álló házakban alakulhatott ki, akkor jelenhetett meg, amikor mennyezetet is épitettek. Korábban ugyanis a füst a héjazatba húzódva a réseken át szabadon távozott, így a lakókat alig zavarhatta.752 Összhangban áll ez az általunk Borsodon megfigyelt jelenségekkel is. Füstelvezetésre, szikrafogóra abban a házban bukkantunk, amelyről valószínűsíthető, hogy padlása is volt. A házak berendezéséről kevés információnk van. Feltételezhetjük, hogy a 8. ház kemencéjének közelében valamely tárolóalkalmatosság, egy „polc” is lehetett. Ezt valószínűsíthetik a kemence mellől előkerült edények is. A kemence közvetlen közelében való elhelyezkedésüket csak az indokolhatja, hogy ezen a részen tárolták őket, hiszen egyszerre nyilván nem használták valamennyit. 744 Lázár 1998, 19, 17. kép 1. 745 Tomka 2007, 72-73, Tomka 2011,273. 746 Ilon 1996,300-301,2. ábra. Ez esetben nem világos, hogy a kemence szájánál és háta mögött elhelyezkedő cölöplyukak, vagy más jelenségek alapján tartja-e sövényvázasnak ezt a tüzelőberendezést ásatója. 747 Zábojník 1988, 408, Tomka 1998, 47. 748 A szikrafogót így értelmezi rekonstrukciós rajzában Tomka Péter is. Tomka 2007, 72. 749 Tomka 2011,273. 750 Salkovsky 2001, 98. 751 Ortutay 1982, 5. kötet 32. 752 Bár a néprajzi irodalom a mennyezet későbbi megjelenésével számolt, Barabás Jenő mégis mennyezet- maradványként értékelte már a Méri István által Túrkeve-Móricon talált nádlenyomatos tapasztásdarabot is. Vő.: Barabás 1970, 281.
