Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
104 több lovaglóostor is bekerült volna. Végül azt is meg kell említenünk, hogy a 10. századi sírokban sem csak a lószerszámok közelében leltek ilyen jellegű tárgyat.630 Ugyancsak vékony, törékeny voltuk miatt nem tarthatjuk őket késnyél rögzítésére szolgáló eszközöknek sem, mint ahogyan az néhány hasonló jellegű skandináviai tárgy alapján felmerült.631 Sokkal valószínűbbnek látszik az a feltevés, miszerint e finom kis tárgyak a ruházattal, annak rögzítésével állhatták kapcsolatban, amelyet a sóshartyáni egyik példány elhelyezkedése is igazolni látszik.632 Meglehet, hogy hasonló funkciója volt a 3. házból előkerült további három tárgynak is. Mindhárom az erősen összeégett páncélmaradványra korrodeálódott. Az egyik négyszeresen összetekert 0,05 cm vastag huzalból álló 1.7 cm átmérőjű, kör alakú hurok, amely két szálból sodort huzalban folytatódik mindkét irányban. A másik ugyancsak négyszeresen összetekert, 0,05 cm vastagságú, 1,7 cm átmérőjű, kör alakú hurok. Végei, amelyek feltehetően az előzőekhez hasonlóan folytatódtak, letörtek (25. tábla 12).633 A harmadik egy 0,8 cm átmérőjű, szintén 0,05 cm vastag szálból készült egyszeres hurok, végei letörtek (25. tábla 13).634 Az előző kettőhöz hasonló, többszörösen összetekert bronzdrótból készült, 1,4— 1.8 cm átmérőjű tárgy került elő Csekélyen (Cakajovce, Szlovákia), a 129. sírból (amelybe egy idős nőt temettek) a medencecsontok között. A sír a 9. század első évtizedétől a 10. század 2. évtizedéig keltezhető. Az előzőnél jóval kisebb, 0,8x04 cm-es, téglalap alakú, bronzdrótból csavart tárgy látott napvilágot szintén a medencecsontnál, a láb felőli részen, a 645. sírból is, amelyben egy idős férfi nyugodott. A sír a 10. század ötödik évtizedétől a 10-11. század fordulójáig keltezhető. Rejholcová felvetette, hogy ezek mágikus, gyógyító, bajelhárító tárgyak lehettek, esetleg ilyen hatású gyógynövényeket vagy értékes faforgácsokat fogtak össze635 630 Például a sóshartyáni, sárrétudvari-hízóföldi és pécs-vasasi darabok. Az avar kori leletek közül itt csak kettőt említek. Székkutas 202. sir: a koponya jobb oldalán. Vö.: B. Nagy 2003, 37, 73. kép 3. Szentes I. temető 149. sír: bal váll felett. Vő.: Madaras 1999, 317, 7. kép 11. 631 Bende-Lőrinczy-Türk 2008, 4, 17-19. j. Vékony bronzdrótból készített sprirálissal díszített késnyelet Letkés-Téglaégető II. temető 91. sírjában figyeltek meg. Vö.: Bakay 1978, 121, 161. kép, LV. tábla 5. 632 A kiskundorozsmai leletek kapcsán legutóbb Szalontai Csaba foglalkozott a hurkos végű, csavart bronzdrótból készült tárgyak szerepével. Arra a megállapításra jutott, hogy mind az avar, mind a honfoglalás kori darabok a viselethez tartozhattak. Vö.: Szalontai 2018, 162-165. 633 HÓM ltsz: 93.8.72. 634 HÓM ltsz: 93.8.73. 635 Rejholcová 1995b, 15, XXVII. tábla 16, 72, Cili. tábla 10, Rejholcová 1995a, 89, Hanuliak-Rejholcová 1999, 9, 11, 88-89, 76. kép 95. Korábbi irodalommal. II.9. CSONTTÁRGYAK636 Az 2. házból egy gímszarvas agancsából készített, enyhén domború, mindkét végén csiszolt, lefelé szélesedő, csonkakúp alakú tárgy töredéke került elő (9. tábla 2). A felszínét vésett palmettamotívum díszíti. H: 3,6 cm, alsó átmérője: 2 cm, felső átmérője: 1,6 cm. 637 A tárgy rendeltetésének meghatározásakor nem gondolhatunk tütartóra, hiszen azok általában nagyobb méretűek, többnyire díszítetlenek, és számyascsontból készültek.638 Hossza, átmérője, és az a tény, hogy mindkét végén eldolgozták, valószínűtlenné teszi azt is, hogy egy vaseszköz nyele lett volna.639 Formája alapján az a legvalószínűbb, hogy a borsodi példány egy bőrtömlőhöz tartozott, annak a szája lehetett. Méretében is hasonló, csonka kúp alakú, díszítetlen darab látott napvilágot a karosi II. temető 52. sírjában, az elhunyt bal karja mellett, az íjtegez, a kantár és a szablya veretei között.640 Az ásató bőrtömlő csontszopókájának, esetleg lószerszám tartozékának határozta meg. Korábban szintén a lószerszámok között említették azt a két, bekarcolt vonalakkal díszített hengeres csonttárgyat, amely a Kolozsvár-Zápolya utcai temető 11. sírjából látott napvilágot, és emlékeztet a borsodira.641 Újabban azonban ezeket is csontszopókaként határozták meg.642 Csontból készült, bekarcolt hálómintával díszített tömlőszájat Piliny-Leshegyről ismerünk még.643 Előkerült továbbá egy cikcakkvonallal díszített, 12. századra keltezhető példány Orosházáról is.644 A 3. házban egy gímszarvas agancsából készített, erősen megégett tárgy több töredét leltük (9. tábla 1). A tárgy üreges volt, eredeti alakjára azonban nem következtethetünk, mivel a tűzben deformálódott. Feltehető az is, hogy nem minden darabját sikerült megtalálnunk. Felületét ötágú fésüalakban bekarcolt vonalak, pontkörök és az egyik töredéken apró csillagok díszítik.645 A tárgy rendeltetésének meghatározásánál nehéz helyzetben vagyunk, leginkább a hasonló díszítésű csonttárgyakra támaszkodhatunk. Pontkörrel díszített agancstégely látott napvilágot Hajdúszoboszló-Árkoshalom 244. sírjából, amelyben egy íjjal, harci baltával, lószerszámmal eltemetett idő636 A témáról korábban: Wolf 2016. 637 НОМ ltsz: 92.25.52. 638 A 10-11. századi magyar sírokból előkerült csont tűtartókat legutóbb Révész László gyűjtötte össze. Vö.: Révész 2000, 15-18. 639 Például: Sárrétudvari-Hízóföld 185. sírjából került elő csont eszköznyél. Vő.: M. Nepper 2002, 336, 304. tábla. Csont késnyelet leltek Szombathely-Szent Márton-templom 7. sírjában is. Vö.: Kiss 2000, 77. tábla 640 Révész 1996b, 186, 84. tábla 16. 641 Bóna 1986, 39. kép 13-14. 642 Gáli 2013, 278, 134. tábla 13-14. 643 Hampel 1900, 524-525, Révész 1996a, 402-403, 404, 3. kép. 644 Lichtenstein-Rózsa-Tugya 2005, 279, 8. ábra, Lichtenstein-Tugya 2009, 259, 3. tábla 1-6. 645 HÓM ltsz: 93.8.91.
