Kalicz Nándor - Koós Judit: Mezőkövesd-Mosolyás. A neolitikus Szatmár-csoport (AVK I) települése és temetője a kr. e. 6. évezred második feléből - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 9. (Miskolc, 2014)
A mocsolyási neolitikus lelőhely agyagplasztikái, különleges és közönséges háztartási agyagtárgyai, csiszolt és pattintott kőeszközei, állatcsont és szarvasagancs eszközei
Mezőkövesd-Mocsolyás 39 alakú, lekerekített sarkú kis oltárlap töredéke, lefelé kes- kenyedő alacsony lábakkal. Díszítésük nincs (18. tábla 12: 2/b objektum), (18. tábla 13: E szektor), (18. tábla 14: 105. objektum); 15: Kis oltártál vastag alsó része az oltárlappal és alacsony lábbal (31. szelvény). Világosbarna. M: 2,4 cm (21. tábla 15); 16-17: Kis oltár, vagy lábastál két töredéke (G szektor és 31. szelvény gödre). Tölcséres peremes oldala, lapos alja volt, ferdén szétálló hosszabb lábakkal. Oldalán bekarcolt hullámvonalak láthatók. Világosbarna. M: 6,8 cm (21. tábla 14, 16). Kis oltárok oldalából származó töredékek Két, nagymennyiségű leletanyagot tartalmazó gödörből kerültek felszínre. 1—2: Kis oltárok egyenes, alacsony oldala (104. objektum, 2/b szonda határán). A nagyobbikön a két párhuzamosan bekarcolt, széles meandervonal hasonló alakú szalagot határol (75. tábla 1). A kisebbiken is hasonló vonal töredéke látszik (75. tábla 2); 3: Kissé nagyobb méretű oltár alacsony, egyenes oldaltöredéke kis lábbal (130. objektum, 2/a szonda). Karcolt, széles meandervonal díszíti, amely feltehetően az aljára is átterjedt (95. tábla 1); 4: Kis oltár lekerekített oldaltöredéke, lábkezdeménnyel (130. objektum, 2/a szonda). Perem alatt és az oldal alsó részén deformált, meanderszerű bekarcolt vonal (95. tábla 3); 5-6: Talán egyetlen kis oltár két töredéke (130. objektum, 2/a szonda). A perem mindkét darabon letörött, megmaradt díszítése meandroid vonalra enged következtetni (95. tábla 4-5); 7: Kis oltár oldaltöredéke a lapos alj kezdeményével (130. objektum, 2/a szonda). Aljához közel bekarcolt töredékes meandroid vonal (95. tábla 7). Több töredék is felszínre került a lelőhelyen ugyanabban az objektumban (95. tábla 8-9). Más lelőhelyek anyagában is előfordul ez a tárgytípus. Füzesabony-Gubakútról Domboróczki közölt egy példányt (Domboróczki 1997, Kat. Nr. I. 51). Patay Pál Tiszavalk-Négyes lelőhelyen tárt fel oltártöredékeket, amelyeket Raczky Pál publikált, mint a Szatmár-csoport (AVK I) jellegzetes leleteit (Raczky 1988,22. kép 1-9, 12-13). Az oltárkák edényrészein és lábain is sok esetben megfigyeltük a karcolt vonaldíszítést, és ezeken az oltárokon fedeztük csak fel a fiatalabb AVK idejére jellemzővé vált pasztózus festés maradványait. A négyszögletes, négylábú kis oltárok egyetlen töredékes pédánya ismeretes a másképpen is kapcsolódó Piscolt lelőhelyről (Lazarovici-Németi 1983, 17-20, 9. kép 3). A „ bőredények” formáját utánzó kisebb függesztőfüles edények töredékei a háztartások edényeinek ritka darabjai közé tartoznak. 1: Ezek közül mutatunk be egy peremtöredéket, amely a 21. szelvényből származik. Szürke. M: 4,9 cm (18. tábla 9); 2: Hasonló formájú, ovális alsó rész befelé dőlő oldallal a 3. ház romjai között (166. objektum, B szelvény). Barna. M: 3,3 cm (15. tábla 6). A típus ép példányát Tompa Ferenc közölte Tiszaörvény- ről, amelynek peremkialakítása megegyezik a fentebb bemutatott mocsolyási töredékek karcolt díszével (18. tábla 8, 9), (Tompa 1937, Taf. 12, 17). Meredek falú kis edények töredékei. 1: Sarka bü- työkszerűen kidudorodik. Talán a „bőredénnyel” rokon alakja és funkciója lehetett (3. ház, 166. objektum, B szelvény). Barna. M: 2,3 cm (15. tábla 14); 2: Meredek falú kis edény töredéke (1. ház, 105/a objektum, L szelvény). Ovális alakja lehetett, a sarkán lapos aljához tapadó függőlegesen átfúrt bütyökkel, miként ez a „bőredényekre” jellemző. Bekarcolt, széles meanderszalagot alkotó vonalak díszítik. M: 5,4 cm (18. tábla 8). Kisméretű tálkák a miniatűr és a csak kissé nagyobb edények közötti méretben igen gyakoriak Mocsolyáson. Egyik típusukra jellemző, hogy peremes oldaluk alacsony és befelé dől, vagy függőleges. 1: Kis tálka töredéke, meredek oldallal. M: 3,4 cm (15. tábla 5); 2: Kis tálka, alacsony peremes behajló oldallal (31. szelvény gödre, 166. objektum alatt). Világosbarna. M: 3,5 cm (15. tábla 8); 3: Az előbbihez hasonló behajló oldalú kis tálka (2-3. ház között, A szelvény). Alja átfúrt. Világosbarna. M: 3,2 cm (15. tábla 9); 4: Kis tálka lekerekített oldallal, lapos aljjal. Barna. M: 3,3 cm, átm: 6,5 cm (15. tábla 10); 5: Kis tálka, az előbbiekhez hasonló alacsony peremmel és lekerekített alsó résszel (I-J szektor). Oldalán az aljára is leérő, felületesen kivitelezett karcolt hullámvonal látható. M: 2,0 cm, átm: 5,8 cm (19. tábla 6). Miniatűr edények A mocsolyási lelőhelyen rendkívül sok miniatűr edényt találtunk. Túlnyomó részük a nagyobb edényeknek megfelelően, töredékes formában került felszínre az objektumokból. Jellegzetességük, hogy a normális méretű háztartási edények formáját utánozzák nagyon kis méretben, gyakran még durva és vastag falú kivitelben is. Nem valószínű, hogy a háztartások napi használati célú edénykészletéhez tartoztak. Sem étkezésre, sem szomj- oltásra nem lehettek ezek a pici edénykék alkalmasak. Funkciójukra nézve több elképzelés is van: fazekas tanulók kezdeti gyártmányai, játékszerek, valamilyen különösen ritka gyógyszer, varázsszer tárolói lehettek, esetleg kismennyiségű alkoholos ital fogyasztására szolgálhattak. A kultikus szférában is lehetett szerepük, és talán ez a feltételezés lehet a legesélytelenebb. Bízunk abban, hogy a jövőben a természettudományos kutatások segítségével felvilágosítást kaphatunk a miniatűr edények készítési céljáról és esetleges használatáról. Magasságuk és szájátmérőjük 2,0 és 7,0 cm között váltakozik. 1: Pici, ívelt oldalú, vastag falú alacsony tálka (31. szelvény). Világosbarna. Ép. Átm: 4,4 cm (11. tábla 1); 2: Durva kivitelű, vastag falú félgömbös tálka (28. szelvény, dél). Pereme kiöntőszerűen megnyúlik és alatta átfúrt. Világosbarna. Átm: 5,0 cm (11. tábla 2);
