Kalicz Nándor - Koós Judit: Mezőkövesd-Mosolyás. A neolitikus Szatmár-csoport (AVK I) települése és temetője a kr. e. 6. évezred második feléből - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 9. (Miskolc, 2014)
Függelék - Vörös István: Neolitikus állattartás és vadászat Mezőkövesd-Mocsolyás korai AVK településén
292 Vörös István A nagyvadak közül a gímszarvas és a vaddisznó a lombos-elegyeserdők, az őz a lombos erdők szegélyeit kedvelő vad. Az őstulok és a mezei nyúl a ritkás erdőkkel, bozóttal tarkított ligeterdő, a vadló és a vadszamár a pusztai élőhely lakója. A neolitikumban a két vad Equida a folyóvölgyek mentén hatolt a Kárpát-medencébe, így a Tisza-völgy mentén is elejthető volt (Vörös 1981, 1994, 180). A csúcsragadozó kozmopolita farkas mindenütt előfordul. Az AVK településre került vadászzsákmány állatfajok az akkori összes környékbeli élőhelyet reprezentálják. A húsvadakra a közeli hegyvidéki és sík vidéki területeken vadászhattak. A vadmadarak (16 db) és a halak (9 db) maradványa igen kevés. A folyami kagylók héja (180 db) a két ház (1,2.) és a négy gödör (104, 186, 216, 310.) betöltéseiben voltak. A recens csigaházak nem tartoznak a település leletanyagához. Az Északi-középhegység D-i előterében feltárt két AVK település, Füzesabony-Gubakút és Mezőkövesd- Mocsolyás állatcsontanyagafajösszetételében és arányaiban is megegyezik egymással (7. táblázat, Vörös 2007). A ca. 27 000 m2 felületű Füzesabony-Gubakúton a neolitikus település objektumai 2 nagy régióra és ezen belül 2 -2 sorra különülnek el. A több mint ötszörös felületen az állatcsont leletanyag ca. kétszerese a mocsolyásinak (8965 db). Az 5620 m2-es Mezőkövesd-Mocsolyás összefüggően feltárt településrészletén az objektumok K- Ny-i irányban megközelítően egy sorban rendeződnek, az állatcsontanyag ca. fele a gubakútinak (4941 db). A mocsolyási neolitikus település Ny-i szélén, a 10. szelvény löszrétegéből egy mammut (Mammuthus primi- genius Blmb.) borjú baloldali felső M1 töredéke került elő (Index 9, zománc vastagsága 1,3 mm). 9. táblázat: M3 6. lh. Mezőkövesd-Mocsolyás csonttárgyak Szelv/Obj. Csonteszköz neve Eszköz nyersanyaga Hossza (mm) A sz. vállas simító szarvasmarha borda 172 A sz. vállas simító nyéltöredék szarvasmarha borda 78 A sz. simító nyéltöredék (keskeny) szarvasmarha borda 98 A sz.szarvasmarha borda töredék 26 A-D sz. csonttű töredék (átfúrt) ? csont 28 A-D sz. simító töredék (alsó vége letört) szarvasmarha borda 124 A-D sz. szarvasmarha borda töredék 35 A-D sz. szarvasmarha borda töredék 41 3/E simító töredék (alsóvége letört) gímszarvas borda 71 31. sz. simító szarvasmarha borda 134 31. sz. simító töredék (alsóvége letört) egyenes él szarvasmarha borda 108 104. vállas simító töredék (alsóvége letört) szarvasmarha borda 113 105/4. csontvéső él-töredék (égett) gímszarvas metapodium 39 105/B simító fejtöredék (szár letört) szarvasmarha borda 60 105/D csontlemez borító töredék szarvasmarha borda 105 105/L simító (aszimmetrikus) szarvasmarha borda 121 130/A simító töredék (szárvége letört) szarvasmarha borda 113 310. vállas simító töredék (szárvége letört) szarvasmarha borda 134 310. simító töredék (mindkét vége sérült) keskeny szarvasmarha borda 160 310. simító nyéltöredék (keskeny) szarvasmarha borda 130 310. simító nyéltöredék (keskeny) szarvasmarha borda 43 310. simító nyéltöredék szarvasmarha borda 48 310. csontfúró hegytöredék szarvasmarha borda 84 310. csontvéső gímszarvas tibia diaph. 78 310. csonttü (feje letört) szarvasmarha borda 58 310. csonttű (mindkét vége sérült) juh metapodium diaph. 83 310. csonttü juh tibia dist. diaph. fal 51 310. csonttü juh tibia dist. diaph. fal 71 310. csontár töredék (felső vége letört) juh metatarsus diaph. fal 73 29 db
