Kalicz Nándor - Koós Judit: Mezőkövesd-Mosolyás. A neolitikus Szatmár-csoport (AVK I) települése és temetője a kr. e. 6. évezred második feléből - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 9. (Miskolc, 2014)
Függelék - Vörös István: Neolitikus állattartás és vadászat Mezőkövesd-Mocsolyás korai AVK településén
Neolitikus állattartás és vadászat Mezőkövesd-Mocsolyás korai AVK településén 287 caput fem.fr., astragalus sin., ph.II. sin. post., ph.II. prox. fr. (8. táblázat). A 2 db scapula kivételével a vadló csontok a fej- és a száraz-végtag régióba tartoznak, illetve ujjcsontok (ph.l. II.). Az állkapocs darab egy újszülött csikó maradványa. Vadszamár - 3 db - 2 objektumban (186, 310.) Maradványok: P3/4 sin. (25 x 18,5 mm), rád. dist. sin., mp2/4 fr. (8. táblázat). Minden vadszamár lelet a szárazvégtag maradványa. Farkas - 1 db - 1 objektumban (288). Maradvány: humerus sin. Az egyetlen 190 mm hosszú és 46 mm dist. szélességű humerus (Koudelka 1886. módszerével számolva) egy 64 cm marmagasságú farkas csontlelete. Mezei nyúl - 6 db - 3 objektumban (2. ház, 186, 310.) Maradványok: hum.dist. sin., 3 pelvis fr. sin., fém. fr. dext., metapodium dist. fr. A mezei nyúlnak kis számú csontlelete kizárólag a lapocka-far/combhús, illetve egy lábfej csontmaradványa. A hum. dist. szélessége 13 mm, a vastagsága 10 mm. A farkasnak a prémjét, a mezei nyúlnak a gereznáját és a húsát hasznosították. A MEZŐKÖVESD-MOCSOLYÁSI AVK TELEPÜLÉS ÉS KÖRNYEZETE A radiokarbon vizsgálatok tanúsága szerint Mezőkövesd- Mocsolyás AVK település ca. 400 évig volt használatban. Ha a számadatok valósak, akkor a település - annak feltárt része - nem lehetett folyamatosan lakott. A háziállat-állomány fajösszetétele a településrész fennállása alatt változatlannak mondható. Ami esetleg kronológiai eltérést jelenthet, az a 310. gödör állatcsont leletanyagának vertikális megoszlásában mutatkozik (6. táblázat). A gödör leletanyaga 2 szintre az 1. és a 2. ásónyomra (ez utóbbihoz tartozik a „gödör alja” is) bontható. Az állatcsontanyag több mint 1/3-a (35,2%) a 310. gödör alsó rétegében (2. ásónyom) volt. Alsó réteg', mind az öt háziállat faj előfordul, a juh maradványok mennyisége (570 db) 3,5-szöröse a szarvasmarháénak (163 db). Kevés a sertés maradvány. A vadló és a vadszamár hiányzik. Felső réteg (64,8%): csak három háziállat faj a szarvasmarha, juh és a sertés maradványa került elő. Figyelemre érdemes, hogy a szarvasmarha maradványok száma megnégyszereződik, 21,2%-ról 78,8%-ra emelkedett. A juhok száma alig változott, 42,8%-ról csak 57,2%-ra emelkedett. A kecske és a kutya hiányzik. Az őstulok és vaddisznó húsvadaknak a leletanyaga jelentősen megnőtt. Van vadló és vadszamár is. 6. táblázat: Mezőkövesd-Mocsolyás (M3 6. lh.) 1993-1994. A 310. gödör 2 rétegének állatcsont anyaga (db) Fajok Alsó Felső Összesen Szarvasmarha 163 605 768 Juh 570 762 1332 Kecske 99 Sertés 14 37 51 Kutya 4 760 1414 2164 Vadló3 3 Vadszamár3 3 őstulok 5 33 38 Gímszarvas 2 2 4 Őz 1 4 5 Vaddisznó 16 28 44 Mezei nyúl 1 2 3 25 75 100 Összesen 785 1479 2264 A mocsolyási település az Északi-középhegység előterében húzódó zárterdő-ligetes puszta mozaikos határsávjában volt. Ez mind a háziállat, mind a vadászott állatok fajösszetételét meghatározta (1. táblázat). A szarvasmarha és a juh a ligetes pusztán, a sertés és a kecske az erdei, ligetes-erdei környezetben volt eredményesen tartható. 7. táblázat: A két AVK település állatcsont leletei (db) Mezőkövesd- Mocsolyás 1993-94. Fiizesabony-Guhakút 1995-96. Szarvasmarha 2154 45,8% 3479 42,8% Juh 2312 49,3% 4197 51,7% Kecske 33 0,7% 40 0,5% Sertés 177 3,8% 367 4,6% Kutya 19 0,4% 31 0,4% 4695 95,0% 8114 95,6% Vadló 3 6 Vadszamár 3 1 Őstulok 142 147 Gímszarvas 11 37 Őz 10 30 Vaddisznó 63 89 Farkas 1Vörös róka1 Nyuszt2 Mezei nyúl 6 10 246 5,0% 323 4,4% Összesen 4941 8437
