Kalicz Nándor - Koós Judit: Mezőkövesd-Mosolyás. A neolitikus Szatmár-csoport (AVK I) települése és temetője a kr. e. 6. évezred második feléből - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 9. (Miskolc, 2014)
Függelék - T. Biró Katalin: Mezőkövesd-Mocsolyás: A kőanyag értékelése
258 T. Bíró Katalin kövek és ütőkövek készültek. A 490 darab feldolgozott „szerszámkő” jelentősen módosította a korábbi típus és nyersanyag összetételt. Ehhez még hozzátartozik a kiselejtezett kavics- és kőzettöredék anyag (245, ill. 206 db), amelyek szintén részben a szerszámkő készletet gazdagíthatták, de határozott megmunkálás és/vagy használat nyomai nem mutatkoztak rajtuk. ÉRTÉKELÉS A mezőkövesd-mocsolyási kőanyag az újkőkor fiatalabb időszakának egyik kiemelkedő leletegyüttese. Különösen fontos, mert a területen a legkorábbi neolitikus kőiparok egyike, leletszámban és formakincsben igen gazdag. A legújabb adatfelvétel a korábban szinte kizárólag a pattintott kőanyagra kiterjedő vizsgálatokat (Biró 2001, 2002) kiegészítette a szerszámkő-anyag és jelentős csiszolt kőeszköz anyag ismeretével. Ezzel együtt a lelőhely életének fiatalabb szakaszaiból származó kőanyag azonosítása, elkülönítése is megtörtént. A pattintott kőanyag szinte kizárólag a korai horizontra keltezhető. A késő bronzkori objektumokból szám szerint kevés és jellegtelken pattintott kőanyag került elő, a császárkori/szarmata leletanyagban a pattintott kőeszközök felhasználása már csak másodlagos (pl. tűzkő) lehetett. Valószínűleg a szarmata objektumokból előkerült pattintott kövek túlnyomó része neolit telepszórvány, ami nem játszott szerepet a császárkori település életében. A pattintott kőanyagot ezért továbbra is egységként kezeljük. Uralkodóan obszidiánból és limnokvarcitból áll, mind a két nyersanyagfajta helyi illetve regionális származású. Az obszidiánok között uralkodó a szlovákiai (kárpáti 1. típusú) obszidián, minimális távolság a lelőhelytől 150 km, a limnokvarcitok között biztosan fellelhető dél- és észak tokaji, bükkaljai és mátrai nyersanyag változat (50-100 km). A távolsági nyersanyagok ritkák, de fontos kapcsolatjelző szerepük van: dunántúli radiolarit (min. 250 km), krakkói jura tűzkő (min. 350 km) és volhí- niai tűzkő (min. 750 km). Tipológiailag a leletanyag szokatlanul gazdag és változatos, a mezolit/epipaleolit hagyományokra utaló darabokkal (tompított hegyek, trapéz és szegmens alakú eszközök), sok fúróval és vésővel, néhány archaikus ka- paróval és meglepően kevés vakarával. Összességében a lelőhely pattintott kőipara magas feldolgozottságú és fejlett pengetechnikát használ. Formailag és nyersanyagösszetételben is a mezőkövesdi kőanyag legközelebbi párhuzama Füzesabony-Gubakút anyaga (Domboróczki 2001, Biró 2001, 2002), melynek részletes feldolgozása közlés alatt van (Biró in press). A szerszámkő anyag mind a neolit, mind a fiatalabb korok szempontjából gazdag és változatos, uralkodóan helyi vulkáni kőanyagra épít a Biikkalja, Tokaj és a Mátra területéről. Az új feldolgozás jelentős eredménye a sályi ig- nimbrit azonosítása a szerszámkő anyagon belül, ami új eredmény a szerszámkövek vizsgálatában. IRODALOM Bácskay, E. 1976. Early Neolithic Chipped Stone Implements in Hungary. Diss. Arch. ser. II. 4. Budapest, ELTE Bácskay E.-Biró K. 1983. Függelék. Kőtelek Huszársarok 8. gödör kőeszközanyaga. ArchÉrt 110. 192., 25. kép Bácskay E.-Simán K. 1987. Some remarks on chipped stone industries of the earliest Neolithic populations in present Hungary. Archaeologia Interregionalis 240. Warsaw-Cracow University press 107-130. T. Biró K. 1992. Mencshely-Murvagödrök kőanyaga. - Steinartefakte aus neue Grabungen von Mencshely. Tapolcai Városi Múzeum Közi. 2, 51-72. T. Bíró K. 1998. Lithic implements and the circulation of raw materials in the Great Hungarian Plain during the Late Neolithic Period Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1-350. T. Biró K. 2001. Lithic materials from the Early Neolithic in Hungary. In: Kertész-Makkay (eds.): From the mesolithic to the neolithic. Int. Conference Szolnok, 1996. 89-100. T. Biró K. 2002. Advances in the study of Early Neolithic lithic materials in Hungary Antaeus Budapest, 25, 119-168. T. Bíró K. 2007. Az obszidián kultúrtörténete. In: Baráz- Kiss (eds.): A Zempléni Tájvédelmi Körzet Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger, 279-282. T. Biró K. 2013. More on „How Much”. In: Anders A. et. al. (eds.): Moments in Time. Budapest, p. 863-872. T. Biró K.-Markó, A. 2007. A kövek útra kelnek. In: Hoppál É. (szerk.): Végtelen utazás. Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 14-19. T Biró, K.-T. Dobosi, V.-Schléder, Zs. 2000. LITOTHECA- Comparative Raw Material Collection of the Hungarian National Museum. Vol. II. Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1-320. T. Biró, K.-Elekes Z-Graluze, B. 2001. Instrumental analysis II. Ion beam analyses of artefacts from the Bodrogkeresztúr-Henye lithic assemblage. In: Dobosi (ed.): Bodrogkeresztur-Henye (NE-Hungary) Upper Palaeolithic Site. Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 241-245.
