Kalicz Nándor - Koós Judit: Mezőkövesd-Mosolyás. A neolitikus Szatmár-csoport (AVK I) települése és temetője a kr. e. 6. évezred második feléből - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 9. (Miskolc, 2014)
Függelék - T. Biró Katalin: Mezőkövesd-Mocsolyás: A kőanyag értékelése
256 T. Bíró Katalin két lehetett leírni: bazalt, andezit, riolit és tufái, horzsakő. Ezek az újabban megindult szerszámkő vizsgálatok szerint (Péterdi et al. 2009, Biró-Péterdi 2011) általános összetevői az alföldi szerszámkő-készletnek. A kevés jellegzetes anyag közül kiemelkedik egy alapvetően üveges alapanyagú, szürke, jellegzetes szövetű kőzet, amelyet az ELTE Kőzettani Tanszékén fellelt összehasonlító anyag alapján a Sály környékén modern kőbányával feltárt ignimbrittel (= összesült riolittufa, Harangi et al. 2005) azonosíthatunk (5, 6. fotótábla). Anyagvizsgálat A selejtezett törmelékanyagból válogatva, három vékony- csiszolat készült a mezőkövesd-mocsolyási szerszámkövek nyersanyagából. A csiszolatokat az ELTE Kőzettani Tanszékén Józsa Sándor készítette.2 A következő objektumok anyagából vizsgáltunk feltehetőleg őrlőkövekhez tartozó törmelékanyagot: 301. obj. (szarmata/császárkor), 224. obj. (késő bronzkor), 315. obj. (szarmata/császárkor). Régészeti minták: 301. obj. ignimbrit. A sályi referencia mintákhoz teljesen hasonló szövetű és ásványos összetételű kőzet (üveg, plagioklász, biotit, kevesebb kvarc) + ortit !, cirkon nagy ilmenit kristályok kristályos vulkáni kőzettörmelék. Különbség: kevesebb kvarc viszont van benne piroxén (= bázisosabb) (5. fototábla 2, 6. fototábla C-D). 224 obj. horzsakő. Jellegzetes horzsakő szerkezet, üveg alap, benne nagy plagioklászok, kevés biotit. Az üvegalapban szalagokban másodlagos átitatódásként kaiéit foszlányok. Fenokristályos kvarc nem látható a csiszolatban (5. fototábla 3, 6. fototábla E). 315 obj. Lávakőzet jellegű piroklasztit kevesebb üveges alapanyag, mállott horzsás törmelékkel, rombos piroxén, plagioklász kristályok, biotit, kevés kvarc alapanyag limonitosan színezett (5. fototábla 4, 6. fototábla F). Összehasonlító anyag (ELTE Kőzettani Tanszék gyűjteményéből): Sályi ignimbrit (csiszolat+kontroll) összehasonlító anyag (5. fototábla 1, 6. fototábla A-B). összesült riolittufa, kőzettörmelék zárványokkal „flamme” lángnyelv forma lávadarabokkal. Ásványos összetétel: kőzetüveg alapban kvarc, biotit, plagioklász főalkotók járulékos elemként ortit (diagnosztikus, ritka) cirkon zárványként plagioklászban. 2 A csiszolatok készítéséért és az értelmezésben nyújtott segítségért is Józsa Sándornak őszinte köszönettel tartozom. A minták és a csiszolatok a MNM összehasonlító kőzetgyűjteményébe kerülnek. TÍPUS/NYERSANYAG ÖSSZEFÜGGÉSEK A korábbi közlések során 893 tétel alapján már készült összefoglaló típus/nyersanyag táblázat (zömében pattintott kőeszközök: Biró 2002, table 7.). Ezt kiegészítettem a 2010-ben felvett adatokkal. A dolog természetéből adódóan, ezek elsősorban szerszámkövek, és mint ilyenek, jelentős részben származnak a fiatalabb (bronzkori és császárkori) objektumokból is. Elmondható, hogy lényeges új típusok és nyersanyagok a pattintott kőeszközök tekintetében nem jelentkeztek, a szerszámkövek között is megtalálható szórványos pattintott eszközök inkább nyersanyagdarabok és technológiai jelentőségű anyag (szilánkok). A nyersanyag összetételt ezek a darabok leginkább a helyi limnokvarcitok irányába tolják el. A monografikus közléshez új, összefoglaló típus/ nyersanyag táblázatot készítettem (2. táblázat), amelyet a biztosan korolható darabok összefoglaló táblázatával egészítettem ki (2 táblázat a, b, c). Az összefoglaló táblázatok az eddigi képet a következőkben módosítják:- az alapvetően obszidián (623 db, 44, 6%) és limno- kvarcit (226 db, 16%) összetételű pattintott kőanyagban különleges elemek: másodlagosan felhasznált szeletai kvarcporfír (3 db), helyi anyagnak tekinthető faopál vagy kovásodott fa (9 db) és távolsági importként 2 db dunántúli radiolarit (12, 38), 2 db krakkói jura tűzkő (448, 844) és 2 db volhíniai kova található (64, 510).- a retusált eszközök megoszlása nyersanyag szerint nem módosult lényegesen. A típusonkénti nyersanyag megoszlást az 5. ábrán mutatom be. Megállapítható, hogy a nyersanyag választás nem volt meghatározó a típusok előállításában: az egyes eszköztípusok előfordulása nagyjából hasonló arányokat mutat a leletanyagon belül. A legjellemzőbb típusok (retusált penge/szilánk, trapéz) előfordulásának gyakorisága az obszidián esetében kicsit nagyobb, és a különleges nyersanyagokból készült retusált eszközök általában ritkábban előforduló („idegen”) típusokat képviselnek.- a regionális és távolsági importok körébe tartoznak a csiszolt kőeszközök: ezeken eddig csak makroszkópos meghatározás készült. Az eredmények szerint ezek között a helyi bazalton és homokkövön kívül 8 db zöldpala (180, 452, 500, 569, 753, 1062, 1063, 1153), 2 db szerpentinit (498, 559) és 1 db szaruszirt (?) (1005) található.- a szerszámkövek adják az új feldolgozás legfontosabb részét. Ezek zömében helyi és regionális nyersanyagok, amelyekből őrlőkövek, csiszolók, simítok, fenő-
