Kalicz Nándor - Koós Judit: Mezőkövesd-Mosolyás. A neolitikus Szatmár-csoport (AVK I) települése és temetője a kr. e. 6. évezred második feléből - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 9. (Miskolc, 2014)
A Mocsolyáson feltárt objektumok
16 Kalicz Nándor-Koós Judit azonos kultúrába tartozó, mintegy 20 km-re nyugatra fekvő füzesabony-gubakúti lelőhelyen nem égett le egyetlen építmény sem, tehát nincs tűzhelymaradvány. A házak pontos alakját azonban kirajzolja a mélyre ásott oszlopok helye anélkül, hogy az egykori tűzhelyeknek bármi nyoma maradt volna (Domboróczki 1997, 3. kép; 1999, 1. kép; 2001b, 193-214). Ennek a különösségnek a felderítése tehát a jövő kutatásának feladata. Talán a település házaktól elkülönült részén lehettek a tűzhelyek és kemencék, amint erre Kelet-Szlovákiában ismerünk példát (Bánesz 1962, 1. kép). Az 5. szelvény déli részén, csaknem szabályos sorban 5 vékony, oszlopokra (karókra) utaló cölöplyukat tártunk fel. A szelvény északabbi részén további kettőt találtunk, s a legtávolabbi egy magányos cölöplyuk a 8. szelvényben. Egyelőre nem tudjuk, hogy vékonyságuk miatt milyen objektumokhoz tartozónak minősítsük ezeket a keskeny cölöplyukakat. Az biztos, hogy más volt a funkciójuk, mint a házak erőteljesebb oszlopainak. Ebben az esetben talán valamiféle belső építményre is gondolhatnánk, de ezen a környéken nem bukkantunk nagyobb neolitikus objektum nyomára. A 14. szelvényben a géppel lenyesett felszínen kevés paticsmorzsa mutatkozott. Az egész felületen, a kb. 20 cm vastagságban megmaradt humuszrétegben csak elszórtan jelentkeztek neolitikus cserepek, középen talán valamivel nagyobb számban, de összességében elenyésző mennyiségben. Érdemes megjegyezni, hogy középtájon valószínűleg egy kisebb oszlopból származó faszenet figyeltünk meg a humusz és az altalaj határán. Lehet, hogy a legfelső szinthez kötött valamilyen kisebb építmény állhatott ezen a helyen, amelyből csak az elszenesedett oszlop alsó vége maradt meg. 238. objektum, 22. szelvény: körülhatárolhatatlan neolitikus gödör, sok cseréppel, állatcsonttal, kevés kőeszközzel. A leletek meglehetősen nagy felületen, mind a humuszban helyezkedtek el, ami arra utal, hogy a gödör sekély mélységű volt és nem nyúlt le az altalajig. Az objektum területén az eredeti helyzetben hagyott cserepek, állatcsontok, paticsok jelezték a hozzávetőleges körvonalat. A gödörtől nyugatra kisebb csomóban paticsdarabok és állatcsontok maradtak a felszedésig eredeti helyzetükben. Talán ezek is a feltételezett neolitikus 238. objektumhoz tartoztak. A paticsok valamilyen belső, vagy külső építmény részei lehettek, de házra itt sem gondolhatunk. Az 1-5. ház (105/a-b, 166, 167. objektumok, 31. szelvény, 411. objektum, 15. szelvény középső része), a feltételezett le nem égett házat kísérő gödrök, a környezetük edényei, és a töredékek egy része Az 1. és 2. ház (105/a-b objektum) edényleletei (31. tábla 1-19; 34. tábla 9) 1. Miniatűr, legömbölyített aljú, alacsony tál. Érdes felületű, sárga színű. M: 2,0 cm, szá: 4,5 cm (31. tábla 1). 2. Kisméretű, kónikus, alacsony tál. Világosbarna, apró kaviccsal soványított. M: 2,8 cm, szá: 6,7 cm (31. tábla 2). 3. Kisméretű, kónikus, lapos tál. Érdes felületű, pelyvás soványítású, világosbarna színű. M: 2,5 cm, szá: 12,8 cm (31. tábla 3). 4. Miniatűr arcos pohár. Sima felületű, pereme elvékonyodik. Vízszintes bekarcolások jelzik a szemet, plasztikus dudor az orrot. Az orr alatt fordított V-ala- kú karcolt dísz, kis bütykök, talán fülek zárják az arc két oldalát. Szürke-világosbarna foltos. M: 3,3 cm, szá: 4,5 cm (19. tábla 2 = 31. tábla 4). 5. Kisméretű, lekerekített bikónikus, rövid nyakú csupor, apró bütykökkel díszítve. Világosbarna-szürke foltos, pelyvás, apró kaviccsal soványított. M: 6,6 cm, szá: 6,3 cm (31. tábla 5). 6. Kisméretű, virágcserép alakú pohár. Világosbarna színű, apró kaviccsal soványított. M: 5 cm, szá: 6 cm (31. tábla 6). 7. Kisméretű, érdes felületű, apró kaviccsal soványított, vörösesbarna színű tálka. M: 8,0 cm, szá: 13,0 cm (31. tábla 7). 8. Kisméretű, simított felületű, alacsony nyakú, gömbhasú, szürke színű edény. Hasán négy kerek bütyök. M: 5,5 cm, szá: 7,7 cm (31. tábla 8). 9. Kisméretű, virágcserép alakú, szürke-barna foltos pohár. Felülete durva kidolgozású. M: 6,6 cm, szá: 7,2 cm (31. tábla 9). 10. Kisméretű, simított felületű, alacsony nyakú, négy- szögletes, rosszul égetett edény. Vörösesbarna színű, nyakán szürke foltos. M: 7,5 cm, szá: 11,5 cm (31. tábla 10). 11. Kisméretű, négyszögletesedő, érdes felületű, kaviccsal soványított, gyengén iszapolt, vörös színű edény. M: 9,5 cm, szá: 6,3 cm (31. tábla 11). 12. Közepes méretű, virágcserép alakú pohár. Szürke- barna foltos, kaviccsal és pelyvával soványított. M: 8,8 cm, szá: 8,6 cm (31. tábla 12). 13. Kisméretű, alacsony nyakú, négyszögletes testű edény. Sima felületű, fényezett. Világosbarna színű, nyakán szürke foltos. M: 6,5 cm, szá: 7,5 cm (31. tábla 13). 14. Kisméretű, négyszögletes szájú, sima felületű, apró kaviccsal soványított, hullámvonalas és szögletes karcolt mintával díszített, barna-szürke foltos edény. Perem alatt négy kis hosszúkás bütyök. M: 5,5 cm, szá: 6,5 cm (31. tábla 14). 15. Kisméretű csőtalpas tál alsó része. Sima felületű, pelyvás soványítású, jól iszapolt, világosbarna színű. Szögletes karcolt mintával díszített. M: 5,5 cm (31. tábla 15). 16. Ovális merítőtál, pereme ferde, belül fogóbütykös. Érdes, egyenetlen felületű, rövid, rendszertelen karcolásokkal. Gyengén iszapolt. Soványítása aprószemcsés és pelyvatörmelékes. Vöröses színű, foltos égetésű. M: 10,0 cm, szá: 20,0 cm x 15,0 cm (31. tábla 16).
