Boldizsár Péter-Kocsis Edit-Sabján Tibor: A diósgyőri vár 16–17. századi kályhacsempéi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 8. Miskolc, 2010)
16. SZÁZADI KÁLYHÁK
50 A kályha felépítése: A négyzetes csempék a kályha alsó, tűztér körüli falait alkották, míg a téglalap alakú csempék a felső, feltehetően sokszögletű toronyrészt. Téglalap alakú csempékből egy nagyobb, és egy kisebb méret is volt, ezek egymás felett, szűkített sorokban állhattak. Feltételesen ehhez a kályhához csoportosítottuk a rozettás, várpártázatos párkányokat és pártákat is. Közvetlen kapcsolat hiányában olyan kályhát kerestünk, amelyen a zöld mellett a sárga mázszín is jelen van. Úgy gondoltuk, hogy a nagyméretű párkányok nem tartozhattak kisméretű csempékhez. Fontos volt az is, hogy nagy mennyiségben fennmaradt csempetípusokat keressünk, mivel a középpárkányokból is sok példány maradt meg, és ezek valószínűleg az alattuk és felettük elhelyezkedő csempékkel együtt kerültek szemétre. A szélesen mélyülő keretű csempékhez való csoportosítás mellett szólt még a párkányok elnagyolt kidolgozása, esetenként kopott negatívok használata, és a zöld mázfoltok a hátoldalakon és az egyik előlapon, amelyek a zöld mázas darabokkal való együtt égetést bizonyították. A középpárkányok a kályha torony alakú felső részének alját tagolhatták, a párták az oromzatot alkották. A kályha tömegében zöld mázas volt, de derekát a párkány, a tetejét a pártasor sárga mázas sávja dekorálta, és a sárga vagy bama szín elszórtan megjelent az egész 43. kép. BF monogramos csempék szín variációi -fotógrafikai rekonstrukció 44. kép. A pálmafás csempék színvariációi - fotógrafikai rekonstrukció kályhatesten, kiemelve egy-egy csempe tükrét vagy keretét. Párhuzamok, keltezés: Szélesen mélyülő keretű, négyzetes vagy téglalap alakú belső tükrös csempék már a 16. század első felében megjelentek Magyarországon. 6 7 Később a tükrök belsejébe is plasztikus díszítmények kerültek. A diósgyőri típusok tükrében látható egyes motívumok rendkívül elmosódóak - könnyen elképzelhető, hogy más csempékről levett másolatokkal készültek. Ezt támasztja alá a 2. típus középmotívuma is, amelynek eredeti változatát füleki csempéken lehet felfedezni. 6 8 Ezeknek a széles, többszörösen tagolt keretű (26x26 cm-es) csempéknek a képmezeje nem sokkal nagyobb a diósgyőri csempe tükrénél, a motívum viszont sokkal élesebb rajzolatú. A füleki vár csempéi zöld, és többszínű mázas (sárga, fehér, kék) változatban is előfordultak, de ott nyilván más kályhához tartoztak. Az 1554-ben török uralom alá kerülő füleki várban a színes mázas csempék feltehetően a megszállás előtti időből származnak, ezért azt gondoljuk, hogy a diósgyőri darabok a 16. század közepén - a század 3. negyedében készülhettek. A diósgyőriekhez stílusban hasonló - de nem azonos díszítésű -, kváderesen mélyülő, széles keretű csempék domború mintás tükörrel ismertek még Késmárkról, 69 illetve kissé más rajzolattal Füzérről, 7 0 Szerencsről 7 1 és Ónodról is, de ezek későbbiek lehetnek a diósgyőrieknél, a 16. század végén készülhettek. 67 Holl, 1993. 257-263. 68 Kalmár. 1958. 26-27. XLIX. tábla 1., 3-4. 69 Polla, 1971. 114., 99. ábra 2. Belo Polla es Holl Imre ezeket a lengyel kapcsolatokkal rendelkező darabokat 1600 körűire keltezi. 70 Simon, 2000. 92-93., 37. ábra 1-2. Simon Zoltán ezeknek a csempéknek a körét 1580-as évekre datálja. 71 Gyuricza, 1992. 245-248. típusok. Gyuricza Anna a 16. századra keltezi a darabokat.
