Boldizsár Péter-Kocsis Edit-Sabján Tibor: A diósgyőri vár 16–17. századi kályhacsempéi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 8. Miskolc, 2010)
16. SZÁZADI KÁLYHÁK
68 69. kép. Palmettos lábazati párkánycsempe - fotógrafikai rekonstrukció VIRÁGOS CSEMPETÖREDÉK A csempe anyaga finom homokkal soványított, sárgásfehérre égetett cserép, amelyet világoszöld mázzal vontak be. A vékony falú csempe dekorációja vékony vonalakkal meghúzott, rajzos kivitelű. A hátrész a párkány alsó széléhez simul, de a sarkokhoz nem fut ki, az illeszkedést megvastagított agyagréteg fedi. Beszúrás a függőleges oldalak közepénél figyelhető meg a hátrészen. A hátoldal nem kormos. Fektetett téglalap alakú lábazati párkány töredéke (173. rajz; 69. kép) Alul, a vaskos, előreugró léctag felett a párkány felülete domború, majd homorúba fordul, a felső rész letört. Az előlapon palmetta levélsor, amely alul félkörívesen fordul át, de az alsó perem levágja a motívum alját. A mérhető magasság: 9,5 cm, a csempe szélessége: 24 cm, a mérhető mélység: 5,5 cm, a keret előreugrása: 2 cm. Párhuzamok, keltezés: Ehhez a palmettás levélsorhoz hasonló, de egyszerűbb levélmintával készült párkánycsempét a füzéri vár anyagából közöltek. 10 0 Ezt a darabot kutatója 1562 körűire keltezi. A diósgyőri párkánycsempe a 16. század második feléből származhat. Zárt előlapét csempe töredéke (172. rajz) Az előlapot egy benyomott köröcskékkel díszített borda tagolja, felette nyolc hullámzó szirommal és kisebb, kerek szirmokkal keretezett, arcos virág. A mérhető magasság: 9 cm, a mérhető szélesség: 12 cm. Ltsz: 53.696.104. Párhuzamok, keltezés: A csempetöredék párhuzamát nem ismerjük, a 16. századra keltezzük." KÁLYHÁKHOZ NEM KÖTHETŐ PÁRKÁNYCSEMPÉK, PÁRTÁK LÁBAZATI PÁRKÁNYOK: PALMETTA LEVELES PÁRKÁNYCSEMPETÖREDÉK A csempe finom homokkal soványított, sárgára égett cserépből készült, amelyet barnássárga mázzal vontak be. A máz néhol cseppekbe folyt össze. A rajzos plasztikájú csempe vastag falát textil segítségével, de rosszul préselték a negatívba, mivel a párkány falában repedés maradt. A minta alját kissé levágja az alsó keret. 99 A kézirat leadása után jutott tudomásunkra Tomka Gábor szíves közléséből, hogy a töredék a Bethlen címeres kályha madaras csempéjének (3. típus) jobb felső sarkába illeszthető, és a köröcskékkel díszített borda a madár farkának a része. A töredék az 1620-as évekből származik. NAPSUGARAS-BORDÁS-FUTÓKUTYÁS PÁRKÁNYOK A csempék homokos soványítású, halvány barnára illetve rózsaszínre égetett cserépből készültek, amelyeket zöld mázzal vontak be. Egyes darabokon jól fedő, sötétzöld mázat lehet találni, de más példányokon a világoszöld, híg máz nem fed jól, sőt mázatlan foltok is maradtak. A plasztikus kivitelű csempéket kézzel nyomták a negatív formába, a hátrészek illeszkedését belül ujjal elsimították. A párkánycsempék méretre szabásakor nem voltak tekintettel a díszítő motívumra, nem figyeltek rá, hogy mindig középen legyen a minta. A rövid, lekerekített végű szalaghátrészek sehol sem simulnak a csempe széléhez. A hátrészektől a sarkokhoz kis, támasztó agyaghurkák futnak. A sarkokat szúrták át. Van egy egészen keskenyre vágott példányunk is, amelyet a megfelelő kályhaméret biztosítása miatt szabhattak épp ekkorára. Előbb a teljes szélességű párkányt készítették el, hozzáillesztették a hátrészt, majd ezután metszették le a szükséges méretű darabot. 1. Fektetett téglalap alakú párkánycsempe (175. rajz; 70. b. kép) Az enyhén hátradőlő, horizontálisan tagolt felületű párkány alsó, domború sávját három, kívül-belül farkasfogsorral dekorált - és így napra hasonlító - gomb díszíti. Felette három vaskos borda tagolja a párkány közepét. 100 Gyuricza, 1992. 51., 70. kép, Simon, 2000. 95., 39. ábra 3.
