Boldizsár Péter-Kocsis Edit-Sabján Tibor: A diósgyőri vár 16–17. századi kályhacsempéi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 8. Miskolc, 2010)
16. SZÁZADI KÁLYHÁK
58 56. kép. Lándzsás lovasos csempe - fotógrafikai rekonstrukció Az előlaphoz szinte középkori kályhafiókhoz hasonlóan simul a hátrész, amely a sarkoknál ívesen szükül. A hátrészeken az alsó és a felső oldal közepénél található beszúrás. Négyzetes csempe (145. rajz; 56. kép) A vaskos léctagból kiinduló, három pálcával tagolt keret kb. 3 cm-nyit mélyül. A jobbra vágtató lovas hóna alá zászlós lándzsát szorít, övén (jobb oldalt) szablya lóg, lábán sarkantyú. A lovon kerek veretes kantár és magas kápájú nyereg látható. A lovas tollforgós sisakja, a lándzsa hegye és a ló hátsó patái is kissé rátakarnak a keretre. 7 9 A csempe oldalhossza: 22,5 cm, mélysége: 7 cm. Ltsz: 53.696.11., 69.5., 73.1.24., 02.249.1. Párhuzamok, keltezés: A csempe egyetlen általunk ismert - mázatlan - párhuzama Rimaszombat Fő teréről származik. 8 0 A csempe kialakítása a hátoldalán látható textillenyomat ellenére is kissé középkori jellegű. Ezért, valamint motívuma miatt 16. század közepi készítésűnek tartjuk. PAJZSOS HUSZÁROS CSEMPÉK A csempék homokkal soványított anyagú, vörösre égett agyagból készültek, előlapjukat barnászöld, illetve sötét zöldesbarna mázzal fedték. A rajzos megformálású csempét textil segítségével nyomták negatívba. A szűk hátrészt a keretekhez simították, de ez a sarkokhoz nem ért el, ezért agyag megerősítést is tapasztottak hozzá kívülről. A hátrész és a hátlap összeillesztésénél vastag agyag bekenést alkalmaztak. A hátrészek vége kissé visszagyűrt. Négyzetes csempe (146. rajz; 57. kép) A léc- és pálcakereten belül balra léptető, bajuszos huszár látható, zászlós lándzsával, tollforgós huszársisakban, szögletes pajzzsal. A lovas háta mögött lefelé forduló félhold és alatta csillag látható. A rajzos kialakítású bár néhány elemnél mégis domború - előlap népies felfogású, egyes részletekben ügyetlen kivitelű, bár néhány részlet jól sikerült. 8 1 A csempe feltételezett oldalhossza: 24 cm, mélysége: 5,5 cm. Ltsz: 66.11.4. Párhuzamok, keltezés: A csempe pontos párhuzamát nem ismerjük, a lovas viselete alapján 16. század közepéről, második feléből származó darabnak tartjuk. JOBBRA LÉPTETŐ, ZÁSZLÓS LÁNDZSÁS LOVAST ÁBRÁZOLÓ CSEMPE TÖREDÉKEI A csempék vörös szemcsékkel durván soványított, piszkosfehérre, halvány rózsaszínre égett agyagból készültek. Előlapjukra egyenletes zöld mázréteg került. Tagolt, lejtős keretben rajzos, elmosódott lenyomat látható. A csempét textil segítségével préselték a negatívba. A hátrész illeszkedésénél kevés, de ujjal jól elsimított agyag bekenés figyelhető meg. A hátrész vége vízszintesre metszett. 79 Publikálva: Czeglédy. 1988. XL/b. A csempét 15. századinak gondolták. 80 B. Kovács, 2001. 18., 6 I.V. kép. Valószínűleg négyzetes csempe töredéke (147. rajz) A léctagtól két pálcával mélyülő keretben jobbra léptető ló feje és mellső lábai látszanak, valamint egy zászlós lándzsa vége. A csempe mérhető magassága: 20 cm, feltételezett magassága: 23,5-24 cm, mérhető szélessége: 11,5 cm, mélysége: 6,2 cm. 81 Egy töredéke publikálva: Bárdos, 1976. 57-60., 5. kép.
