Boldizsár Péter-Kocsis Edit-Sabján Tibor: A diósgyőri vár 16–17. századi kályhacsempéi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 8. Miskolc, 2010)

16. SZÁZADI KÁLYHÁK

56 53. kép. Medalionos csempe szakállas férfifejjel - fotógrafikai rekonstrukció MEDALIONOS CSEMPÉK A csempék homokkal soványított, sárgásra illetve sárgásvörösre égett cserépből készültek. Vékony, híg zöld mázréteggel vonták be őket, s emiatt a színük olykor sárgászöld árnyalatú lett, más esetben márványos hatá­súvá vált. A csempék előlapja erősen tagolt: a képmező köze­pe a kerethez képest többszörösen mélyül, ugyanakkor a középső medalion korongként emelkedik ki. A hátoldala­kon textillenyomat látható. A hátrészek behúzottak, végük vízszintesre vágott, kissé visszagyürt. A hátrész belső illeszkedésénél a beke­nést ujjal elsimították. Téglalap alakú csempe (141. rajz; 53. kép) A tagolt, mélyülő keret léc-, henger és vékony lécta­gokból áll. A tovább mélyülő előlapon hosszanti irányban egy-egy pálca határolja a középső sávot, amelyen több­szörös gyűrűvel egy korong emelkedik ki, rajta egy jobb profilból ábrázolt, szépen kidolgozott, hegyes szakállú férfifej domborodik. A medalion alatt lapos kidolgozású indák, felette pedig egy virág gazdagítja az ábrázolást. 7 8 A csempe magassága: 23,8 cm, szélessége: 18,2 cm, mélysége: 4,4—4,5 cm. Ltsz: 63.1.7., 63.1.235., 63.1.239. Téglalap alakú csempe (140. rajz; 52. kép) A léckereten belül egy széles, mélyülő sáv található, amelyet domború hullámvonallal díszítettek. A keret bel­ső szélén pálcavonal zárja körül a képmezőt. Az előlapon - homokóraszerűen összeépítve - két, gerezdekre osztott glóbusz látható. Mindkét gömb közepén pontsorral díszí­tett sáv húzódik, külső végükön pedig kereszt áll. A ho­mokóra középső, keskeny részéből mindkét oldalra egy -egy makk ágazik ki, a sarkok irányába pedig ívelt szárak indulnak, végükön szőlőfürttel. 7 6 A csempe magassága: 25,6 cm, szélessége: 16,2-16,5 cm, mélysége: 5-6 cm. Ltsz: 63.1.14., 02.159.1. Párhuzamok, keltezés: A csempetípus párhuzama az esztergomi vár 1934-38 közötti ásatási anyagában fordul elő, és ott az 1595-1605 közötti visszafoglalás időszakára keltezhető. 7 7 A diós­győri csempék a 16. század utolsó negyedéből származ­hatnak. Párhuzamok, keltezés: A csempe párhuzamát nem ismerjük, szerintünk a 16. század második felében készülhetett. VADEMBERES ÁTLÓS LEVELES CSOPORT A csempék szemcsés homokkal soványított, sárgásra vagy piszkosfehérre égett cserépből készültek, amelyet sárgászöld vagy fűzöld, barna szemcsés mázzal vontak be. Az előlapokat lapos plasztika, vékony vonalakkal megrajzolt, körülhatárolt motívumok jellemzik. A rész­letek néha elmosódottak. A hátoldalakon textillenyomat figyelhető meg, de inkább csak a csempe közepén. A lekerekített sarkú szalaghátrész a hátoldalhoz ta­pad, nem fut ki a kerethez. A sarkok kívülről külön meg­erősítést kaptak. A hátrészek vége lekerekített. A hátrész sarkaiban található beszúrt lyuk. 1. Valószínűleg négyzetes, zárt előlapú csempe töre­dékei (142. rajz) A csempe baloldali kerete mentén íves fatörzsre vagy indára kapaszkodó oroszlán felső teste maradt meg. A felső keret alatt félprofilban ábrázolt vadember látható 76 Publikálva: Czeglédy, 1988. 69. ábra 3. 77 Boldizsár Pctcr közlése. Publikálatlan. 78 Publikálva: Czeglédy, 1988. 70. ábra 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom