Boldizsár Péter-Kocsis Edit-Sabján Tibor: A diósgyőri vár 16–17. századi kályhacsempéi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 8. Miskolc, 2010)
16. SZÁZADI KÁLYHÁK
43 A két lépcsővel mélyülő keretben, rajzos jellegű, lapos, vékony vonalakkal kiegészített motívum látható. A vastag előlapokat textil segítségével préselték a negatívba. Az egyik hátoldal közepén kis agyaggombóc-támaszték található, erre a csempe készítése közben lehetett szükség. A szalagszeré hátrészek kisebbek az előlap kereténél, enyhén behúzottak, végük vízszintesre vágott vagy kissé visszagyűrt. Téglalap alakú csempe (111. rajz; 34. kép) Két lépcsős keretben a jobb alsó sarokban hármas kalászcsokor van, e fölé ágaskodik a hátraszegett fején liliomos koronát viselő, kettős farkú oroszlán. 5 4 A csempe magassága: 22 cm, szélessége: 20 cm, mélysége: 6,3 cm. Színvarációk: A. Egyszínű zöld mázas csempe. Ltsz: 63.1.162. B. Egyszínű zöldesbarna mázas csempe. C. Zöld színű csempe, de a keret külső tagja sárgára mázazott. Ltsz: 66.1.49. Párhuzamok, keltezés: Ennek a típusnak az analógiáit is a füleki, 5 5 az egri, 56 valamint a szerencsi 5 7 várban találjuk meg. Füleken a félkör alakú bástyából a csempe szürke, mázatlan, a diósgyőrivel nagyjából megegyező méretű példányát közlik, de zöld mezőben sárga alakos mázazású töredék is került elő. Egerből a csempe zöld mázas változatát ismerjük - sajnos tévesen szintén a 15. századra datálva. A szerencsi várkastélyból ismét a csempe színes mázas változata került napvilágra barna kerettel, zöld háttérrel, sárga oroszlánnal. Ez leginkább a füleki példányhoz áll közel. Gyuricza Anna az oroszlános csempét néhány más, színes mázas darabbal együtt a 1550-es évekre keltezte. A diósgyőri sárga keretű zöld csempe nem zárja ki. hogy itt is lehettek színes mázas példányok. A csempék korábbi publikálóit megtévesztette a valóban 15. századra emlékeztető, cseh oroszlánt ábrázoló díszítés. A középkori királyi udvarból kiinduló motívum azonban egyszerűsödött formában már a Mátyás-korban a vidéki műhelyek mintakincsévé vált. 5 8 A Felvidék 16. századi városi műhelyei egyszerűbb vagy kvalitásosabb kivitelben továbbra is használták ezt a motívumot. A textillenyomatok a hátoldalakon egyértelművé teszik a későbbi eredetet. 54 Publikálva: Czeglédy, 1988. XL/c. A csempét XV. századinak gondolták. 55 Kalmár, 1959. 23. es XXXVII. tábla 1. 56 Kozák, 1963. 133-134., 46. kép; valamint 1989-1990. 355., 29. kép. 57 Gyuricza, 1992. 17., 68., 241. kép. 58 llon-Sabján, 1989. 105-106. 35. kép. Koszorús csempékből (1. és 5. típus) összeállítható kályhafal részlet, dudás alakos félcsempével kiegészítve - fotógrafikai rekonstrukció Népies elem lehet az ágaskodó állat alatt megjelenő kalászcsokor is, amely a 15. századi oroszlános csempéken hiányzik. Példa lehet erre az Alföld keleti peremén, Somhídról előkerült, népies ihletésű csempe egyfarkú, korona nélküli, lépő oroszlánja, és a csempe alján elfektetve ábrázolt kalász vagy ág. 5 9 A diósgyőri csempék kopott negatívval készültek, az oroszlán szőrzetének egy része nem rajzolódik ki élesen, a lépcsős keret is eltér a többi csempéétől. A 16. század közepén készülhettek. KOSZORÚS ÉS ARCHITEKTONIKUS KERETBEN EMBEREVŐ ÓRIÁSSAL DÍSZÍTETT CSEMPÉK A csempék homokkal soványított anyagú, halvány rózsaszínre illetve néha piszkosfehér színűre égetett cserépből készültek. Az előlapokat zöldre mázazták. A négyzetes csempék inkább sötétzöld árnyalatúak, de akadnak világosabb mázú darabok is. A téglalap alakú csempék között gyakoribb a világosabb árnyalat, egy csempén pedig a félköríves árkád központi rozettáját bamássárga mázzal emelték ki az egyébként sötétzöld színű darabon. A csempéket domború mintákkal készítették, sőt a téglalap alakú csempék díszítése mélységben is erősen tagolt. A rajzolatok olykor élesek, máskor elmosódottak. 59 Méri, 1959. 188., 202.. XL1V. tábla 6.
