Boldizsár Péter-Kocsis Edit-Sabján Tibor: A diósgyőri vár 16–17. századi kályhacsempéi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 8. Miskolc, 2010)

16. SZÁZADI KÁLYHÁK

40 32. kép. A Rimaszombat főterén talált. Miskolci Mihálv-féle műhelyhez tartozó csempetöredék fotógrafikai rekonstrukciója A csempe magassága: 17,6-19cm, szélessége: 20,8 cm, mélysége: 2,8-3,2 cm. A zöld mázas darabok mellett van egy barna mázas példány is. Ltsz: 53.696.117., 53.696.107. (ez barna mázas). 42. Szegmens ívesen záruló, gombokkal díszített pár­talap (106. rajz) Vékony pálca felett széles léctag fut, felette csavart gyűrűvel körülölelt korong, amelyből öt, húsos levelű virágszirom nyílik szét, széles kerettel. A pártalap felül szegmensívvel zárul, oldalait függőlegesen vágták le. A felső íven öt gomb ül. A csempelapnak alul keskeny, hozzáragasztott hátrésze van. A csempe magassága: 15,6-16 cm, szélessége: 18,5— 18,7 cm, mélysége: 3,2 cm, a hátrész szélessége: 12,5 cm. Ltsz: 53.696.118., 65.8.4., 65.10.123., 02.287.1., 02.289.1. A kályhák felépítése azonos lehetett, sőt, nem igen különbözhetett a színes mázas kályháétól sem, hiszen ugyanolyan típusú csempék alkották. Az alsó csempe­sort a palmetta leveles lábazati párkányok adták. A tűztél" körüli alsó részt négyzetes csempékből rakták. A sarok­csempék csipkedett sarka hullámos élként futott a kályha alsó részének sarkain. A felső részt téglalap alakú csem­pékből, sokszög alakban - felfelé talán szűkített sorok­ban -, toronyszerűén építhették fel. A felső részt a felül erőteljesen kihajló falú, halas koronázó párkányok fogták össze, s az ezekre ültetett pártasor alkotta az oromzatot. A kályhák egységes árnyalatú zöld színét, aprólékos rajzolatú mintáit egy-egy barna mázas darab beiktatásá­val élénkíthették (30-31. kép). Párhuzamok, keltezés: Az egyik csempe negatívjába belefaragott, és így a csempéken fennmaradt név alapján Miskolci Mihályhoz köthető műhely termékei az 1550-70-es években számos várba és városba eljutottak. Az egri csempéken megta­lált név és egy 1574-es évszámú csempe alapján Voit Pál a kályhás Miskolci Mihályt egy 1557 és 1576 között Miskolcon tevékenykedő, Mihály nevű fazekassal azo­nosította. 3 4 A műhely csempéit azóta számos újabb lelő­helyen megtalálták: Budán, 3 5 Szécsényben, 3 6 Egerben, 37 Füleken, 3 8 Ónodon, Szendrőn 3 9 Rimaszombatban 4 0 (32. kép) és Szolnokon. 4 1 Miskolcon a város területén több helyen is találtak a műhelyből származó csempéket: a Sötétkapunál és a Dadányi-ház elbontásakor. 4 2 Újabban B. Kovács István vetette fel, hogy noha a mester kétség­telenül Miskolcról származhatott - műhelye talán nem is feltétlenül ebben a városban működött. 4 3 Mindeddig azonban nem lehetett egyetlen lelőhelyen sem ilyen sok csempetípust megtalálni és az egyes variá­ciókat ilyen jól szétválasztani, mint a diósgyőri várban. Nyilvánvaló, hogy a műhely több évtizeden át gyártott kályhákat, a csempe negatívokat folyamatosan megújítva. A kályha felépítése: A nagy mennyiségben talált. Miskolci Mihály köré­hez köthető, azonos anyagú, stílusú és hasonló mintázatú csempékből eddig összesen 42 típust lehetett elkülöníteni a diósgyőri vár leletanyagában. Ez túl sok egyetlen kály­hához. Figyelembe véve a hatféle, nagyon hasonló lába­zati csempét, és ugyancsak hatféle koronázó párkányt, kétféle pártát, valamint azt, hogy a legtöbb csempének két-három, egymástól csak kis részletekben eltérő variá­ciója van, feltehető, hogy több, akár hat Miskolci Mihály­féle kályha is állhatott a várban. Talán nem is egyszerre készültek, hanem kisebb időkülönbséggel. 34 Voit, 1954. 118-122. 35 Boldizsár Péter közlése. 36 Bodnár. 1988. 22., 29-31. és 33. rajz. 37 Kozák. 1965. 104.; Holl. 1993. 253-254., 15. kép 2.; Gerencsé­rek, kályhások, tűzvigyázók, 2002. Kat. 50., 62-64., 71-72., 75. 38 Kalmár, 1959. 29-32., LV1. és LXV. tábla; említ egy Csejtéröl származó darabot is. 39 Tomka, 2005. 231-240. 40 B. Kovács, 2001.22., VII. kép. 41 Holl, 1993. 254.. 17. kép.; Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók, 2002. Kat. 121. 42 Komáromy, 1958. 155-161.; valamint Komáromy, 1957. 70-99.; Ez utóbbit dolgozta fel szakdolgozatában Földing Zoltán 1996­ban. 43 B. Kovács. 2001. 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom