Boldizsár Péter-Kocsis Edit-Sabján Tibor: A diósgyőri vár középkori kályhacsempéi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 6. Miskolc, 2007)
KÉSŐ MÁTYÁS- ÉS JAGELLÓ-KOR
B. (LXXVIII. tábla, 3.): A töredéken két széles bordával tagolt sáv látható, amelyből egy "L" alakú idom indul ki. A töredék széléről a vörös keret levált. A bordák zöld, az "L" alak sárgamázas. C. (LXXVIII. tábla, 4.): Egyik végén negyvenöt fokban megtört szalag íves lezárással. Sárga mázzal. Darabszám: 3 töredék - 3 csempe lehet. Ltsz: 63.1.242. 11. típus Háromszögletű oromcsempe csúcsa, csapja ha volt, letört. Finom, de szinte profilálatlan darab, hátul sokszög hasáb alakban lefaragva. Anyaga finoman soványított fehér cserép, zöld mázzal. Darabszám: 1 töredék. 12. típus (LXXIV. tábla, 4-6.) Feltehetően téglalap alakú fülkés csempék töredékei, áttört előlappal. Az előlapokból csak kettős profilú domborúan pöttyözött ívek és szárak darabjai maradtak meg. Homokkal soványított vörös cserép, barna és sárgászöld máz. Darabszám: 4 töredék - 4 csempe lehet. A kályha rekonstrukciója: Ebben az anyagban több kályha csempéje és töredéke is jelen van. Ezek közül, a rekonstrukció szempontjából, a lovagalakos kályha igen ügyetlen utánzata érdemel több figyelmet. Sajnos az egész kályha nem ismert előttünk, de tudjuk, hogy alsó részébe építették be a griffes csempéket (1. típus), minden bizonnyal más csempék vagy szemek társaságában. A kályha felső részéből a kapuíves csempe maradt meg (2. típus), amely egy magas sort 57. kép. Négyzetes csempe, griffes ábrázolással (1. típus), fotógrafikai rekonstrukció alkothatott. A felső rész tetején sorakoztak az angyalos oromcsempék, amelyeknek felső díszét nem ismerjük, valószínű, hogy a budai lovagalakos kályha oromcsempééhez hasonló kiképzésű volt. Az oromcsempék mögött kupola emelkedhetett, talán a háromszögletű vakmérműves lapokkal borítva. A kályha készítője a szobrászi munkában igen járatlan lehetett, ilyen irányú hiányosságait talán a kályha színes mázazásával próbálta ellensúlyozni. A csempéken barna, sárga, zöld mázakat használt, a mázatlan terrakotta felületeket nyersen hagyta vagy vörös földfestékkel hangsúlyozta. A rusztikus, színes kályha a csempék méreteiből kikövetkeztethetően, viszonylag nagy méretű lehetett. A kályha hiányos ugyan, de egyes részletei rajzban jól rekonstruálhatók. Analógiák, párhuzamok: A diósgyőri griffes csempe (1. típus) a lovagalakos kályha műhelyéből származó eredeti darab legalább kétszeres másolata. 92 A plasztikus kúszólevelekkel díszített szamárhátíves oromcsempe típus három töredéke szerepel a leletek között. Az oromcsempék felső részének ilyen kiképzésére, a két címerpajzsot tartó álló angyalalakos Mátyás-kori budai csempéken találunk példát, de a diósgyőri töredékek vastag anyagukkal, durvább kiképzésükkel és mérműves előlapjukkal eltérnek ezektől. 93 Néhány kisebb, valószínűleg ehhez a kályhához tartozó, áttört töredékünk egyikén mérművekhez kapcsolódó szárnytöredék van, felületén domború pontokból álló díszítéssel. Négy kisebb töredéken kidomborodó pontokkal díszített szalagok részletei láthatók, ezeknek párhuzamait nem ismerjük. Egy áttört előlapú oromcsempe címertartó angyallal díszített középső része maradt meg, alsó és felső lezárása hiányzik. Az angyal alakja durván mintázott, testarányai nem megfelelőek. Ez a rusztikus formálású csempe a lovagalakos kályha oromcsempéje alapján készült. A magas színvonalú budai példány helyett inkább a pécsi oromcsempére hasonlít, amelyet városi műhelyben készítettek. 94 Több töredék alapján kirajzolható az a téglalap alakú csempe, amelyet zöld, barna és sárga máz díszít. A csempén alul vasrácsdíszes kapu van, e fölött szamárhátíves, csúcsán keresztet hordó kapuív, két oldalt mérműves ikcrablakokkal. Nem azonos rajzolatú, de szerkezetében hasonló, kereszttel díszített kapuívet, az ív fölött elhelyezkedő ikerablakokat és fiatornyokat ábrázoló csempe felső részét a fuleki vár anyagában mutattak be. Ugyanitt egy csempe alsó töredéke is szerepel, amelyen alul középen átlós vasrácsdíszes kapu, annak két oldalán oszlop és balusztrádos díszek szerepelnek. A Füleket publikáló Kalmár János azt írja, hogy hasonló csempe az egri vár 92 Holl, 1958. 252. 74-75. kép. 93 Kocsis-Sabján, 1998. 36. 145. kép. 94 Holl, 1958. 261. 83-84. kép.
