Boldizsár Péter-Kocsis Edit-Sabján Tibor: A diósgyőri vár középkori kályhacsempéi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 6. Miskolc, 2007)

KÉSŐ ZSIGMOND- VAGY ALBERT-KORI KÁLYHÁK - I. ÁDÁM-ÉVÁS CSEMPECSOPORT (LVI-LXVIII. TÁBLA)

52. kép. Áttört előlapú csempe sasos ábrázolással (19. típus) 53. kép. Sisaktakaró és sisakdísz töredékei (20. típus) viszont előbb kellett felvinni a csempére, mint a zöldet, hiszen afölött már nem látszott volna. így azonban a zöld máz folyt rá néha a sárgával kiemelt részekre (pl. a korona leveleire). Emellett az is előfordult, hogy bizonyos csempéket, pl. párkánycsempéket teljes egészében sárgára vagy barnássárgára mázazzanak. A legtöbb csempe hátoldala erősen kormosra égett. A kályha rekonstrukciója: A kályha erősen töredékes formában maradt fenn, még csempéi sem egészíthetők ki, ezért teljes rekonstrukciójára sem vállalkozhatunk, de egyes részletei kikövetkeztethetők a csempék kialakításából és a csempetípusok összetételéből. A kályha alsó részében a zárt előlapú, négyzetes csempék foglaltak helyet, a felső részben téglalap alakú, áttört előlapú csempék voltak, ahogy ez ebben a korban általános volt. Nagy kérdés, hogy milyen volt a kályha formája? Azt gondoljuk, hogy a kályha alul szögletes lehetett, bár egyetlen sarokdarab sem maradt fenn, amely a zárt előlapú négyzetes csempék egymáshoz kapcsolódó helyzetéről árulkodott volna. A két kis sarokdarab áttört, mérműves csempék találkozásáról tudósít, anélkül, hogy tudnánk, hogy fiókos vagy dongás hátú csempéket kapcsolnak össze. Ha az alsó részből valók (fiókos hát), akkor itt áttört mérműves csempék is voltak, amelyekről eddig tudomásunk sem volt. Ekkor a kályha felső része akár sokszögletű is lehet. Ha a felső részből valók (dongás hát), akkor a kályha felső része is szögletes volt, ami ritkább megoldásnak számít, de nem ismeretlen ebben a korban.

74 Ez érthető lenne, ha arra gondolunk, hogy a nagyméretű csempékből nehéz összehangzóan illeszkedő sokszögletes felső részt készíteni. A kályha oromzatát háromszögletű áttört csempékből rakták ki. Ezek mögött emelkedhetett a kályha kupolája úgy, hogy az oromcsempék között vakmérműves kályhaszemek díszítették az üres felületeket. A kályha testét több helyen is párkányok szegélyezték. Analógiák, párhuzamok: A csoport négyzetes síkcsempéin Ádám és Éva bűnbeesését, Mária megkoronázását és a lelkek fölött ítélkező Szent Mihály arkangyal ábrázolását lehet konkrét módon azonosítani, ezenkívül ember (Szent György?) és sárkány harcára utal több töredék. A tényleges bibliai jelenetek mellett allegorikus ábrázolások: koronás sellő, egymással szembeforduló, összetekeredő sárkányok szerepelnek a csempéken. Több csemperészlet tartozik még ehhez a csoporthoz, amelyeknek ábrázolása töredékességük miatt nem értelmezhető. Ezeknek az ábrázolásoknak ilyen fajta megfogalmazása a magyarországi leletanyagban ismeretlen. Konkrét 74 Ilyen formája volt a szászi vár Zsigmond-kori kályhájának és a visegrádi fellegvár nagycsempés Zsigmondion kályhájának is. Kocsis, 2006. 148. 23. ábra., a szászi vár anyaga még publikálatlan.