Boldizsár Péter-Kocsis Edit-Sabján Tibor: A diósgyőri vár középkori kályhacsempéi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 6. Miskolc, 2007)

ANJOU-KORI KÁLYHÁK - II. SZOBORALAKOS KÁLYHA CSOPORTJA (VIII-XXXIII. TÁBLA)

függőlegesen álló alsó résszel helyezték el a kályhába, így megtört előlapjuk kifelé dőlt. Ez egy elég bizonytalan helyzetet eredményezett, a csempék könnyen kiborulhattak volna, ezért hátukra kampót szereltek, hogy a kályhához kapcsolják őket. A csempék igen kicsik voltak, alsó részük csak 14 cm széles volt, így önálló főoromzatként nem szerepelhettek, egy felső, kisebb méretű, kifelé forduló második oromzatnak azonban tökéletesen megfeleltek. Ebben az esetben a kupola palástját a csempék horog alakú füleire ültették rá, megakadályozva, hogy a kifelé dőlő csempék kiforduljanak. Ez a beépítés mód teljes egészében összefügg a megfigyeléseinkkel: a csempe háta és a kupola belseje kormos, mert innen már csak csempeborítású kupola van, lefelé pedig sárból épített, amelynek felső szélére helyezték rá a kisméretű oromcsempéket. Ekkor a kupola arányai úgy néznek ki, hogy a csempézett rész kb. 15 cm magas, tehát a kisméretű csempékből épített kifelé forduló oromzat és a felette lévő kupola úgy néz ki, mint egy nagyobbacska csúcsdísz, amelynek felső lezárását nem ismerjük. Hasonló csúcsdíszből többet is közöltek a hazai régészeti anyagban, igaz, hogy a budai példányok Zsigmond-koriak, de Anjou-kori kályhákról is ismerünk töredékeket.

36 Ezeknek a korongolt csúcsdíszeknek is kifelé forduló pártalevelei vannak! Tehát az oromzatot úgy rekonstruálhatjuk, hogy 8 db nagyméretű oromcsempe képezi a kályha legfelső sorát, ezek egy kb. 93 cm átmérőjű körbe rakhatók bele. Az oromcsempék tetején levelekkel borított kályhagombok vannak, a tövüktől nyolcszögletű, meredek kupola emelkedik, amelynek a háromnegyed részénél kifelé dőlő kisméretű oromcsempékből egy második oromzat van kerámia kupolaborítással és csúcsdísszel. Az oromzat alatt mérműves, téglalap alakú csempék sorai vannak, feltételezhetően kettő, az alsó sorban a párosan összeépített szobros csempékkel. Ez utóbbiakból 12 db adja ki azt a 95 cm-es átmérőt, amely a kályha arányos felépítéséhez szükséges. A szobrok alatt a szőlőleveles, áttört és a sárkányos csempékből helyezkedik el egy-egy sor. Eddig tart a kályha felső része, amelyet a kupola töredékeiből vezettünk le. Ez alá egy kicsivel nagyobb alsó részt képzelhetünk a zárt előlapú, domborműves díszítésű négyzetes csempékből. Az alsó rész élein kúszólevelek sorakoznak. A kályhának párkányai nem voltak, alacsony lábazati résszel támaszkodik a padlóra. A rekonstruált kályha magassága a tető csúcsdíszéig meghaladja a 3,5 métert. Ehhez a mérethez viszonylag karcsú alak társulhatott, amely alul, a lábazatnál kb. 130 cm széles. A tornyos forma a gótikus építészet gondolkodásmódját, szerkesztési szabályait tükrözi vissza. A kályha rekonstrukciója nagyobb vonalakban igazodik a 2001-ben felépített másolati kályhához, komolyabb változások az oromzat kialakításában vannak, illetve a mostani, részletesebb vizsgálatok több csempetípust azonosítottak, mint a korábbi, rövidebb idővel rendelkező feldolgozás.

37 Itt kell szólnunk a rekonstrukció egyik fontos kérdéséről, hogy a töredékek és az összeállítható csempék vajon egy kályha anyagából származnak, vagy két ilyen kályha is állt az egykori várban? Teljesen egyértelműen nem tudjuk eldönteni a kérdést, a közepes méretűnek meghatározott oromcsempék és a különböző állású szoborkonzolok a két kályha mellett szólnak, talán ide billenti a mérleg nyelvét a sok csempetípus is. Ugyanakkor a maradványokban nem látszik határozottan két kályha, illetve két eltérő megoldású kályha. Ha két kályha is volt az egykori várban, akkor azok hasonló felépítésűek, hasonló csempékből állóak voltak. Analógiák, párhuzamok: Az azonos méretű négyzetes síkcsempék egyszerű, keretbe foglalt állatalakokat: lovat, szarvast, oroszlánt, képzelt lényeket: sárkányt, sellőt és egy lovast ábrázolnak. A csempék mintázása gyakorlott mesterre vall, egyedül az oroszlán esetében fordul elő, hogy a figura az egyik sarokba csúszva nem tölti ki arányosan a csempe felületét. Az alakok majdnem mindegyike (a sellő kivétel) balról jobbra halad, mintha valami felvonulás részei lennének. 26, kép. Az oroszlános kályhacsempe (1. típus) A lovast ábrázoló csempének sajnos a felső része hiányzik, így nehéz meghatározni az ábrázolás jellegét. A kályha korábbi rekonstrukcióján sisakos, kardos vitézként lett kiegészítve, de ez tévedés. A meglévő töredéken látható díszes lószerszám, és a lovas ruhája inkább udvari, mint hadi viseletre utal. A szobrok közül a legépebben megmaradt töredéket eddigi közléseikor lovagalakként határozták meg és a ha36 Holl, 1990. 74. 20. kép., 76. 23. kép., 66.; Kocsis-Sabján, 1998. 18. 63. kép; Kocsis, 2006. 125. 5. kép. 37 Vö. Boldizsár, 2002. 86., 15. kép.