Boldizsár Péter-Kocsis Edit-Sabján Tibor: A diósgyőri vár középkori kályhacsempéi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 6. Miskolc, 2007)

ANJOU-KORI KÁLYHÁK - I. EMBEREEJES KÁLYHA (I-VII. TÁBLA)

/ 0. kép. Nagy Kázmér király monogramjával díszített kapuszárny a krakkói Wawel katedrálisán során derült ki, hogy egy négyzetes csempéhez törésfelülettel illeszkedik, tehát a kályhához tartozik. Betűket heraldikus elemként gyakran használtak a 14. században. Károly Róbert király két 1328 után vert pénzén, egy dénáron (CNH II. 49.) és egy obuluson (CNH II. 50.) jelenik meg K betű központi motívumként. A királyné, a lengyel származású Lokietek Erzsébet is használja a K betűt, többfajta gyűrűs pecsétjén, amelyek lenyomatai 1337, 1338 és 1369-ből származó okleveleken maradtak fenn.'

7 A királyné ezzel a monogrammal férje halála után valószínű bátyjára, Nagy Kázmér lengyel királyra utalt. Nagy Kázmér király használja a K betűt koronával díszítve személyes jelként. Az 1335. évben a krakkói városfalakon kívül általa alapított Kazimierz város(rész) pecsétjén két királyféj közt áll a koronás K betű. 1365-ben a Wawel béli királyi katedrális megújításakor a déli és a nyugati kapuba felszerelt kovácsoltvas díszek ismétlődő motívuma is ez, és az 1366-ban Lengyelországhoz csatolt Halicsban a Nagy Kázmér által veretett pénzen, a kis orosz garason is ez áll.

18 Nagy Lajos király 1370-ben a lengyel trónra 17 Marosi, 1982. 143-144. 18 Rosik-Wiscwszky, 2005. 285.