Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)
I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények
É-i külső falához támaszkodó díszlépcsőt az É-i oldalán állt toronnyal - a feltárás során innen került elő a lepusztult szívpajzsú, s így Hunyadi Mátyáshoz és a Jagelló-uralkodókhoz egyaránt köthető címerkő, melynek másolatát enyhe történelemhamisításként újabban a várkapu fölé építették be. A pontosabb korhatározás különösen fontos lenne az É-i ágyúkazamata megítélése szempontjából. 25 A vár fölött Mohács után előbb még Mária vámagyai rendelkeztek, majd 1540-ben Balassa Zsigmond vette zálogba, kinek birtoklásához köthetők az utolsó jelentősebb építkezések, melyekkel a vár védhetőségét kívánták fokozni a tűzfegyverek korában - ekkor emeltek védőműveket a palotaépület É-i sarkai elé. 1564-től Perényi Gábor, majd Török Ferenc, később a Nyáryak és a Hallerek kezére került, s főként a 17. században több zálogbirtokosa is volt egy időben. S bár az 1650-es évekig általában lakták, a források ijesztő mértékű pusztulásáról tudósítanak. 1673-ban a császári katonák égették fel, s bár a Haller család ezt követően még rendbe hozatta, 26 sorsát az pecsételte meg, hogy visszakerült a királyi kamara kezelésébe, mely már nem tartotta érdemesnek hasznosítani. Pusztulásának menetét jól dokumentálják Hazael Hugó 1758-ban készített színes rajza s azt követően a 19. századból származó számos metszet és közismert festmény. 27 1 WENCZELG., 1872.1-82. 2 KANDRAK., 1879. 23-29.; KANDRA K., 1885c. 116-134. 3 SZENDREI J., 1927b. 1-94. - fontos még oklevéltára is: SZENDREI J., 1886-1911. m. köt. 4 így: MARJALAKI Kiss L. - VAKAR T. - LESZIH A., 1954.; MARJALAKI KISS L. - FERENCZY K. - LESZIH A., 1961.; FERENCZY K. - GERGELYFFY A., 1961. 5 Lásd ezek felsorolását: TÓVÁRI J., 1983. 185.; CZEGLÉDY L, 1988.113. 6 CZEGLÉDY I., 1964. 229-237. 7 CZEGLÉDY I., 1966. 98-108. 8 A legfontosabb: CZEGLÉDY I., 1971. 9 Ezekre és az itt nem részletezhető további irodalomra lásd: TÓVÁRI J., 1983.185-187.; CZEGLÉDYI., 1988.112-114. 10 CZEGLÉDY I., 1988. 11 CZEGLÉDY I. - LOVÁSZ E., 2000. 12 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992. 33-36. 13 FERENCZY K. 1984.163-253. 14 BESSENYEIJ., 1997. 15 DRASKÓCZYI., 1996. 81-156.; BESSENYEIJ., 1998. 53-87. 16 BOLDIZSÁR P., 2002. 79-88. 17 Dokumentáció a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Irodájában. 18 CZEGLÉDYI., 1964. 232. 19 Uo. 6. kép 20 GYÖRFFYGY., 1987.1. 774-775. 21 CZEGLÉDY I., 1988. 84,88-90. 22 CZEGLÉDY I., 1966.98. 23 Lásd erre Hazael Hugo nézet- és alaprajzát: CZEGLÉDY I., 1988. LT. tábla. 24 Anna királyné 1503. évi oklevele ehhez nem tűnik elégséges bizonyítéknak: CZEGLÉDY I., 1988. 97. 25 A várra és uradalmára vonatkozó középkori adatok legutóbbi összefoglalása: DRASKÓCZYL, 1996. 100-156. 26 A vár 1526-1702 közötti történetére legújabban: BESSENYEI J., 1998.53-87. 27 Lásd minderre még részletesen: CZEGLÉDY L, 1988. passim; - A Hazael-metszetre legújabban: RÉTHELYI O. - ROMHÁNYI B. SPEKNERE.-VÉGHA., 2005. 213-214. 56. MISKOLCT-TAPOLCA - LEÁNYVÁR A Leányvár lakott területekről távol, MiskolcTapolcától D-re 3 km-re található. A Bagoly-mező és a Török-domb között, 258 m tszf. magasságban, egy ÉK-DNy-i irányban húzódó lapos hegyháton helyezkedik el, amely minden irányban lankás lejtőkkel határolt. Árok veszi körül, melynek szélessége átlag 20, mélysége a 3 métert is eléri. Az árok mélyebb részei víz alatt állnak. Sánc nincs. A DK-i oldalon a Kisgyőr-Halomvárhoz hasonlóan az árkon átívelő bennhagyott átjáró van. Középen itt is minden valószínűség szerint mesterséges domb emelkedik, valamivel nagyobb, mint a Halomvárban. A halom közepén itt is nagy mélyedést találunk, ennek pereme a DK-i oldalon bejáratszerűen lemélyed. Az árokkal körülvett terület közel négyzet alakú, lekerekített sarkokkal. Hossza 220, szélessége 205 m, területe (a középső dombbal együtt) 3,8 ha. A középső domb relatív magassága a belső területhez viszonyítva 15 m, ovális alakú tetejének átmérője 30-40 m, területe 855 m 2 . A Leányvár mellett a K-i oldalon őskori sírhalmok vannak. Az egész területet erdő borítja. A Leányvárat elsőként Kandra Kabos említi, Borovszky Samu több más várral együtt, tévesen szláv várnak vélte. 1 Szendrei János közelebbi adatok nélkül sorolja be a többi vár közé. 2 1967-ben Lossos
