Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

ekkor épült, amely a Meskó család birtoklásának kezdetéhez köthető. A jelenleg fennálló kastélyépület mai alakját 1870-ben nyerte, amikor Vay Tihamér romantikus stílusban átépítette. Az utolsó periódusban csak néhány modern válaszfal épült.

8 Felsővadászt 1492-ben Perényi Imre királyi étekfogó mester 3000.- Ft kölcsön fejében örökjogon adja át Selyebbel együtt Hangácsi Mihály alnádornak. 1503-ban értesülünk arról a perről, amely királyi ítélettel zárult Hangácsi Mihály özvegye: [Rákóczi] Dorottya asszony és Bethlenfalvi Thurzó Péter között Felsővadász és más birtokok és birtokrészek miatt. Az ítélet tartalma nem ismert, de egy 1517. évi oklevél szerint [Rákóczi] Dorottya - aki később perbeli ellenfeléhez Bethlenfalvi Thurzó Péterhez ment feleségül - ekkor már ismét özvegyként, eladja a fenti két birtokot, - kivéve a felsővadászi nemesi telket (curia nobilitaris) - Rákóczi Zsigmondnak, Ferencnek, és Jánosnak valamint Velezdi Kövér Jánosnak 3000 Ftért, melyet még abban az évben a király is megerősít.

9 1518-ban II. Lajos király mégis Perényi Imre nádornak adományozza Selyebet és Felsővadászt. Ugyancsak 1518-ban értesülünk arról a panaszról, miszerint Rákóczi Zsigmond és Ferenc más nemesekkel ugyanazon év május l-e körül rátörtek Bethlenfalvi Thurzó Péter özvegye Dorottya felsővadászi kúriájára, ahonnan mintegy 8000 arany Ft értéket (birtokjogaira vonatkozó írásos dokumentumait, ezüstneműjét és pénzét) vittek el. A támadáskor maga Dorottya asszony is elhalálozott, így a kúria a támadókra szállt. A Rákócziak és a Thurzók között a birtokok és a Felsővadászon álló kőház és nemesi telek ügyében keletkezett per 1519-ben békés megegyezéssel, birtokmegosztással zárult. 1521-ben a Perényiekkel is sikerült megegyezésre jutniuk a Rákócziaknak, mely szerint Perényi Ferenc püspök és Perényi Péter abaúji ispán átengedi Felsővadász birtokát az itteni udvarházzal beépített nemesi telekkel (domus et curie nobilitaris) Rákóczi Zsigmondnak, Ferencnek és sógoruknak, Velezdi Kövér Jánosnak.

10 A Velezdiek 1527 utáni kihalásával Felsővadász a Rákócziak kizárólagos birtoka lett, ahonnan előnevüket is vették. Felsővadász 1711-ig a Rákócziaké, mint a 18 helységből álló uradalom központja,

11 amit ekkor a Rákócziaktól elkoboznak és 1713-ban királyi adomány útján a Meskó család tulajdonába került. A 19. század elején Meskó Jakabtól a Vay család vette meg, akik 1945-ig voltak tulajdonosai.

12 A legkorábbi adat, amely Felsővadászon a Rákócziak birtokában egy kőházat említ a nemesi telken, 1517-ből származik, amely talán még a Perényeikhez köthető. Az azonban csak kevéssé valószínű, hogy az említett épületet a mai kastély legrégibb részével azonosítsuk. 1556-ban már a Rákócziak felsővadászi castellumát említik; Rákóczi Mihály ide hozta a Réghy Kelemen hangácsi castellumának kifosztásából származó zsákmányt. 1558-ban viszont Réghy Kelemen támadta meg a fosztotta ki a felsővadászi kastélyt.

13 1567-ben Hasszán temesvári pasa heves ostrommal elfoglalta és felgyújtotta Rákóczi György felsővadászi castellumát, amelynek védői közül csak két ember maradt életben.

14 Az itt álló egykori erődített kastélyról az 1631 és 1704 közötti időből számos összeírást ismerünk, de ezek az összeírások nem ugyanarról az épületről szólnak. Valószínű, hogy a Rákócziaknak több kúriája is állt itt, de a 16. sz. végétől már csak a birtokszerző Zsigmond utódai birtokolnak Felsővadászon. A legkorábbi, 1631. évi összeírás Rákóczi Pál castellumának inventáriumát tartalmazza, amely Simon Zoltán kutatásai szerint - lényegében a ma is álló épületet írja le. Az összeírás az épület körüli védelmi célú építményekről is beszámol, mint: „Egy emelcsős kapu, két lánczával...", „Az templom felül való bástyán. "

15 'FORGÁCHF., 1977. 897. 2

VINCZEG., 1878. 927-940.; SoósE., 1889-1928.1. 138-146. 3 ENYICZKEY B. - SZIKLA Y J., 1896. 491.; CSOMA J., 1897. V., 476-480.; PUKYA., 1910. 267-268. 4 MOLNÁR E., 1935. 155-156.; KERTÉSZ J. - FÓRIS A. FOLLAJTÁRE., 1939. 177-178. 3 GERECZE P., 1906. 69, 1139.; GENTHON I. - SZENTTVÁNYI GY., 1939. 102.; GENTHONI, 1961. 96.; JoóT., 1978-1979. 32.; Joó T., 1992. 16-17. 6 H. TAKÁCS M., 1970. 28,110, 186-187. 7 SÁRKÖZY S.-NOVÁKI GY., 2001.165-166. 8 Simon Zoltán szíves szóbeli tájékoztatása nyomán. - Legújabban: SIMON Z., 2007C. 12-14. 9 1492: Dl. 72057; Dl. 24587; Dl. 24588; Dl. 72060; 1503: Dl. 25388; 1517: Dl. 72170; 1524: Dl. 72205 10 1518: Dl. 84107; Dl. 89121; 1519: Dl. 24372; Dl. 72180; 1521: Dl. 72195; Dl. 89153 11 CSOMA J., 1897. 471-172,474,476, 602. 12 VENDE A., 1896. 299.; ENYICZKEY B.-SZIKLAY J., 1896. 514.; PUKYA., 1910. 268.; MOLNÁR E., 1935. 156.; Joó T., 1992. 1617. 13 CSOMA J., 1897.476-480.; MOLNÁR E., 1935.155-156. 14 HOFFMANN A., 1896. 111.; VENDE A., 1896. 299.; MOLNÁR E., 1935. 155-156. Molnár szerint a törökök a kastélyt lerombolták. 15

VINCZEG., 1878. 927-940. 26. FELSŐVADÁSZ-VÁRDOMB A hely Várdomb elnevezése napjainkra már általánosnak tekinthető, de nemrég még a korábbi „Földvár"-ként történő megjelölésére is volt példa.

1 A Várdomb Felsővadász község templomától D-re 2,1 km-re, a Kupa felé vezető országúttól K-re 300 méterre található. Az ÉK-felé lassan emelkedő fennsík DNy-i sarkából nyúlik ki a kissé felmagasodó Várdomb. Egész környéke szántóföld, magát a Vár-