Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)
I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények
4 LESZIH A., 1941. 49. - Leírása szerint a vár kb. 20 m hosszú, 15 m széles "fellegvárból" állt, ezt 6-7 m távolságra egy 1,6-2,0 m széles belső várfal övezte, további 10 méterre pedig a külső várfal futott körbe. A külső fal előtt sáncárok húzódik. A vár nyugati oldalán egy kb. 6 x 6 méteres helyiségből került elő a leletek nagy része. 5 GENTHON L, 1961. 285.; DÉNES GY., 1975. 380.; VK. I. (1975.) 185.; Kiss G., 1984. 150-152. 6 FÜGEDIE„ 1977. 120.; ENGELP., 1977. 104.; ENGELP., 1996. 296. 7 NOVÁKI GY.-SÁNDORFI GY., 1992. 51-52., 133. 8 SZÖRÉNYI GÁBOR A., 2003. 165-226.; SZÖRÉNYI GÁBOR A, 2004a. 24-26.; SZÖRÉNYI GÁBOR A., 2004b. 231-320.; SZÖRÉNYI GÁBORA., 2006a. 11-15. 91. TÁLLYA Mekecsvár Tállyától ÉK-i irányban lévő Hidegkúti erdészháztól K-ÉK-re 1,5 km-re, a Csipkés-árok fölé É-i irányban kinyúló hegygerinc végén 486 m tszf. magasságban helyezkedik el. Ny-i irányban mellette emelkedik az 531 m magas Faragványos-hegy, É-ra kissé távolabb, kb. 1 km-re pedig a 607 m magas Szokolya magasodik. 'ENGELP., 1996. 296. 10 Z. IV. 256-258. (216. sz.) - Szörényi Gábor András a birtok magas vételárát (200 márkányi garas) a területén lévő de romos várnak tulajdonítja. Vö.: SZÖRÉNYI GÁBORA., 2003. 181. 11 Az 1480-as évek viszályában királyi hadak foglalták el néhány évre, de Perényi Imre legkésőbb 1493-ra visszakapta. Vö.: Dl. 86015. 12 CSÁNKID., 1890.163.; FÜGEDIE., 1977.120.; ENGELP., 1977. 104.; ENGEL P., 1996. 296.; NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992. 51-52.; SZÖRÉNYI GÁBORA., 2003. 175-218.; SZÖRÉNYI GÁBORA., 2004a. 24-26. 13 SZÖRÉNYI GÁBORA., 2004b. 232-246.; SZÖRÉNYI GÁBORA., 2006a. 12-14. 14 Uo. MEKECSVÁR sáncnak vagy terasznak, ugyanígy a K-i oldalon sem. A sánccal kerített telep Ny-felé lejt, legmagasabb része a K-i szélén van, a meredek oldal felett. Hossza kb. 150 m, szélessége kb. 70 m. A vár egész területét erdő fedi. Egy bizonytalan említéstől 1 eltekintve, egy 1789ből származó térképen tűnik fel először, mint „Pekets vár", bár nem egészen a pontos helyén jelölve. 2 1898ban Dongó-Gyárfás Géza már mint sánccal védett földvárat említi. 3 A Borovszky-féle megyei monográfiában Vende Aladár is említést tesz a Mekets-vár sáncainak nyomairól, mint amit a középkori tállyai vár külső védművének tart, 4 majd 1931-ben hasonlóan vélekedik róla Barna János és Vongrey Gusztáv is. 5 A vár modem kutatása 1984-től számítható, amikor a vár helyét a Tállyán lakó Encsy György segítségével sikerült lokalizálni. 1994-ben Hellebrandt Magdolna foglalta össze a várra vonatkozó adatokat és ő már őskorinak határozta meg a várat, egyidejűleg közölte Nováki Gyulának és Sándorfi Györgynek a várról 1990-ben készített felmérését is (89. ábra). 6 A vár területén a felszínen jellegtelen őskori cserepek találhatók, melyek között pontosabb kormeghatározásra alkalmas darab nem volt; ennek ellenére az erődítmény őskori, valószínűleg késő bronzkori eredetűnek tekinthető. 7 A Mekecsvár keskeny hegygerincet képez. K-i széle és É-i vége alatt igen meredek hegyoldal húzódik, Ny-i oldala valamivel enyhébb lejtésű. D-i irányban kissé bemélyedő hegynyereg köti össze a hegy magasabb folytatásával. A vár területét a D-i nyereg felöl kb. 1 m belső magasságú kősánc védi, előtte 19 m széles árokkal. A sánc a K-i meredek oldalhoz érve megszűnik, a Ny-i lankásabb oldalra azonban átkanyarodik. 50-60 m után fokozatosan átmegy terasz alakjába, így követhetjük végig az egész Ny-i oldalon, kb. 160 m hoszszan. A hegynyúlvány É-i végén már nincs nyoma 1 1682-ben Tállyán egy „Mókus vár" nevű helyet említenek, kérdéses azonban, hogy ezt Mekecsvárra lehet-e vonatkoztatni. - Vö.: SCHRAMF., 1973. 156. 2 OSzK. TK. 1650. sz. térkép 3 DONGÓ GYÁRFÁS G., 1898. 30. 4 VENDE A., 1905.118. 5 BARNA J. - VONGREY G., 1931.99. 6 B. HELLEBRANDT M., 1994. 61-64. - A várra legújabban: TAKÁCS P., é.n. 12, 14.; D. MATUZ, E. - NOVÁKI, GY., 2002. 8, 82.; NOVÁKI GY. - SÁRKÖZY S., 2004. 207-209. 7 D. MATUZ, E.-NOVÁKI, GY., 2002. 8,82.
