Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)
II. Elpusztult és nem azonosítható erődítmények
bágyokat sanyargatta és Fügödön munkára kényszeríttette. 7 Az erődítmény egykori tényleges helyére és kialakítására Fügéden mára már semmi nem utal, és így nem volt igazolható Soós Elemér lokalizációja sem. 1 VENDE A., 1896. 297.; ENYICZKEY B.-SZIKLAYJ., 1896. 493. 2 Soós E., 1889-1928. I. 147-152.; POGRÁNYI-NAGY F., 1928. 55.; POGRÁNYI-NAGY F., 1929. 53, 54. 3 SÁRKÖZY S.-NOVÁKI GY., 2001. 163. 4 DÉTSHYM., 1995.22. 5 CSOMA J„ 1897.427, 480. 6 TÓTH P., 1990b. 39. 7 ENYICZKEYB.-SZKLAY J., 1896. 493.; Hernád menti, 1970. 92. 113. FELSŐGAGY- CASTELLUM A felsőgagyi erődített kastélyról először Csoma József 1896-ban tett egy rövid említést a Borovszky-féle megyei monográfiában, de az egy évvel későbbi megyei családtörténeti müvében - eredeti levéltári adatok felhasználásával - már gazdag anyagot közölt róla. Eszerint a falu D-i végén a „Patracból" és a faluból lefolyó vizek között építették fel a Gagyiak kőházukat, amely az utódok által továbbépítve, nagyobbítva később, mint erődített kastély (castellum ad modum fortalitii erectum) állt fenn. 1 Molnár Endre 1935-ben viszont csak annyit közölt a kastélyról, hogy annak helyére épült később a Darvas család kúriája. 2 A kastélyról jelenleg öt korabeli összeírást ismerünk az 1671 és 1718 közötti időből, 3 ezek egy részét - tévesen Gagybátorra vonatkoztatva - H. Takács Marianna is közzétette 1970-ben. 4 Felsögagy eredetileg az Aba nembeli Gereven comestől származó Gagyi család ősi birtoka, egyben birtokközpontja lehetett. Az itteni kőházat akkor említik először, amikor 1479-ben Gagyi (Báthori) László Gagy birtokát több környékbeli birtokkal együtt Horváth János máramarosi főispánnak és feleségének adja zálogba. Gagyi László a 15. század végén felvette a Báthori nevet, és ezzel ő lett a gagyi Báthori család őse. 5 Báthori Ferenc özvegyét, Puthnoki Zsófiát az 1540-es években Mondolai Kristóf vette feleségül, aki így megkapta Felsőgagyot és több környékbeli birtokot. Fia, Péter mint Bebek György gömöri főispán familiárisa a felsőgagyi kastélyban lakott, és amikor 1560-ban Bebek meglátogatta, testvéreivel, barátaival, embereivel együtt kastélyából kiűzte, ingóságait elvette, birtokát elfoglalta. A birtokaitól megfosztott Mondolai Péter testvéreivel 1563-ban a pozsonyi káptalan előtt kért jogorvoslást sérelmeire, mire Ferdinánd király még ugyanabban az évben elrendelte Abaújvár megyénél a károsult birtokaiba történő visszahelyezését. A megye visszahelyezési kísérlete 1564-ben Bebek György felesége, Patócsi Zsófia fegyveres ellentámadása miatt meghiúsult. Azonban 1566-ban már nem vették figyelembe a Bebekek által megbízott gagyi vámagy, Terchi Mihály ellenállását. A Szabadka várát a töröktől visszafoglaló seregek, a törökbarát Bebek György várait, köztük Gagyot ostromolni kezdték és azok megadták magukat. 6 Mondolai Pétert ezután a kastély és az ahhoz tartozó birtokokba visszahelyezték. Megerősítésként Mondolai Péter és testvére Pál 1569-ben a királytól is adományba kapták a birtokokat, melybe 1584-ben ellentmondás nélkül beiktatták őket. 7 1574-ben Báthori László özvegye, Tholdi Anna tiltakozott az ellen, hogy Balassa András a felsőgagyi erődített kastélyon, amelyet elfoglalva tartott, valamit építtessen vagy javíttasson. 8 1584-ben egy Fuló Mátyásné (Mondolai Zsuzsanna) és Mondolai Pál közötti birtokosztály alkalmával a felsőgagyi erődített kastély Fuló Mátyásnénak jut, ezért nevezik később Fuló kastélynak. 9 A Mondolaiak 1587-1588 körüli kihalásával nyílt csak meg a lehetősége Báthori Jánosnak, hogy az egykor elzálogosított javakat 1588ban visszaválthassa. 10 Az 1671-es összeírásakor a kastélyt emeletesnek írják le, ahol egy kőtorony is áll, 1718-ban viszont csak azt említik meg róla, hogy a romos kastély négyszegletes volt. 11 Ugyancsak romosnak írják le 1745ben is, amelynek boltozatai beszakadtak, a belső épületek elpusztultak és csak a puszta külső falai álltak. 12 Az egykori feltehetően erődített épületnek napjainkra sem a pontos helye, sem pedig maradványai nem ismertek. 1 CSOMA J., 1896. 534.; CSOMA J., 1897. 35-37, 41-42, 212, 258, 402-403. 2 MOLNÁRE., 1935.151. 3 U. et C. 1. 241-242.; U. et C. 4. 78.; U. et C. 5. 40. 4 H. TAKÁCS M., 1970.191-192. 5 CSOMA J., 1896. 534.; CSOMA J„ 1897. 36,41-42, 258. 6 CSOMA J., 1897.402-403.; FORGÁCHF., 1977. 865. 7 CSOMA J., 1897.402-403. 8 Uo. 42. 9 Uo. 212. 10 Uo. 41 403-404. 11 U. et C. 1. 241-242.; H. TAKÁCS M., 1970. 191-192. 12 CSOMA J., 1897. 36-37.
