Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

fekvő és mindkét végén túlnyúló gerenda fészkét találták meg, amit ásatója a torony emeleti szintjéhez vezető kapuépítmény részeként értelmezett. A Ny-i torony kaputoronyként! feltételezését az támasztja alá, hogy itt a várhegy Ny-i peremén egy kb. 8 m hosszú palánkfal maradványai is előkerültek, valamint a kőfal és a palánkfal közötti árokban faszerkezet és gerendák elszenesedett maradványai voltak. A sáncátvágásból a sánc 13. sz.-i létesítésére, majd annak egy 13-14. század fordulójára datált magasítására lehetett következtetni. A külső platón pedig további épületek (istállók?) maradványait találták meg. (40/b. ábra). A vár építését a 13. sz.-ra, közvetlenül 1242 utánra, pusztulását pedig a 14. sz. elejére lehet valószínűsíteni a leletek alapján. Fennáll a lehetősége egy rövid idejű 15. sz.-i használatának is.

8 Bár Kelemér első okleveles említése csak 1332-ből ismert, a terület már 1232-ben a Gut-Keled nemzetség dorogi, majd ennek kihalása után a dobi ágának birtoka. A nemzetség 1338. évi birtokosztozásakor Kelemér Dorog fia Lőrinc fia István mesteré lett, akinek leányát Dobi Erzsébetet a király fiúsította és a tőle származó család szintén a Dobi nevet vette fel, akik itt még 1431-ben is birtokosok voltak.

9 A vár az 1338. évi birtokosztozáskor még nem szerepel, első említése 1343/1344-ből származik, amikor már csak a helyét említik.

10 1397-ben Zsigmond király Dob-i Mihály fia Péternek új adományként adja többek között Kelemér falut a romos Mohos várral (Kelemér cum deserto castro Mohus vocato...).

11 Egy 1400-ból és egy 1430-ból származó oklevélben szintén csak a vár helyét (loco castri) említik.

12 Lehetséges azonban, hogy számolni kell a 15. sz. közepén a vár újbóli felhasználásával is. A szuhafői református egyház újkori, de minden bizonnyal eredeti középkori oklevelek alapján készített jegyzőkönyve szerint 1449-1450-ben Panithi Wza Bereck (Uza Brictius) gömöri alispán pert folytatott le a kazai Kakas család és a Putnoki család között keletkezett hatalmaskodási ügyben, mely szerint a Kakas család tagjai a csehekkel (huszitákkal) együttműködve a keleméri erdőben felépített Mohosvárból háborgatták a vidéket.

13 A vár feltehetően a 14. sz. elején, (1338 előtt), a Károly Róbert (1308-1342) hatalomra jutásához kapcsolódó harcok során pusztult el, valószínűleg leégett. A huszitákkal kapcsolatos említése alapján Faggyas István feltételezi, hogy a vár Rozgonyi Sebestyén 1458-1459. évi Sajó-völgyi hadjárata alkalmával pusztult el véglegesen.

14 A vár köveit a 19. század negyvenes éveiben Pogány Fridrik keleméri birtokos építette be kúriájának falaiba. A későbbi birtokos Diószeghy Dezső pedig a 19-20. század fordulójának táján szállíttatta el a várrom még megmaradt köveit kastély és istálló építéséhez.

15 1 B.-A.-Z. M. Lt. U. 348. sz. és U. 350. sz. térképek 2 VENDE A., 1903. 57.; ILA B., 1940. 24., 24. 112. sz. jz.; ILA B„ 1944-1976. H. 486., 486. 2. sz. jz. 3

FERENCZIL, 1963.113. 4 DOBOSY L., 1975. 25-28.; DOBOSY L., 1993. 27. 7. - A későbbi kutatások ennek létezését nem igazolták. 5 SÁNDORFI GY., 1979. 249. - Említi még: VK. (1975) 1.188-189.; GYULAI I., 1985.4.; PINTÉR I., 1986.43.; FAGGYAS I., 1991.1727. 6 NOVÁKI GY.- SÁRKÖZY S., 1999. 336-339. 7 PUSZTAI T., 2002. 61-78.; PUSZTAI T., 2003. 160-162.; PUSZTAI T., 2004c. 7-9.; PUSZTAI T., 2004d. 224.; PUSZTAI T., 2004e. 238.; PUSZTAIT., 2005. 411-423.; PUSZTAIT., 2007. 39-64. 8 PUSZTAI T., 2007. 48-55. 9 NAGY L, 1857-1868. m. 333-334.; KARÁCSONYI J., 1995. 496, 506.; ILA B., 1940. 22, 24.; ILA B., 1944-1976. I. 100., LT. 485487.; PINTÉR I, 1986. 43-44.; GYÖRFFY GY., 1987. JJ. 514.; ENGELP., 1996. n. 62. 10

Df. 265358.; ILAB., 1940. 24.112. sz. jz. 11 ZsO. I. 4986. sz. 12 CD. X/2. 784, 786. (398. sz.); CD. X/7. 313. (107. sz.); ILA B., 1944-1976. E. 486. 2. sz.jz. 13 DOBOSY L., 1975. 25.; FAGGYAS I., 1991. 22. - A kazai Kakas család tagjainak egykorú környékbeli hatalmaskodásairól több más oklevél is tanúskodik. 14

PUSZTAIT., 2007. 55.; FAGGYASI., 1991. 22. 15 FAGGYAS I., 1991. 24. 42. KISGYŐR-ALSÓ-KECSKEVÁR A nehezen megközelíthető várat minden lakott helységtől távol, Kisgyőr község központjától Ny-ra 5,5 km-re, a Felső-Kecskevár nevű hegytől D-DK-re kinyúló, különálló hegycsúcson találjuk. Az AlsóKecskevár nevű hegy 490 m tengerszint feletti magasságú, az alatta kanyargó völgyek feletti relatív magassága 150-200 m körüli. A meredeken kiugró hegycsúcs sziklás, kőgörgeteges felszínén árok, vagy sánc nyoma nem található, a rendkívül meredek hegyoldal ezeket feleslegessé tette. A FelsőKecskevárhoz átvezető hegynyereg több mint 30 méterrel alacsonyabb szinten van. A sziklacsúcs tetején egy kb. 30 x 20 méteres platón építették meg a várat, kerítő fala részben még ma is áll. Az 1 m vastag, helyenként 1,5 m magas falmaradványból szabálytalan öt- vagy hatszögű, hosszúkás védett terület rekonstruálható. Belső területén épületnek nem látni nyomát. A teljesen lekopott talajon leletanyag nem került elő. „A Bükk erdejében egy magas csúcsos hegyen" lévő várat Fényes Elek, majd Kandra Kabos említi.

1 Bartalos Gyula mint „pogányvárat", Gerecze Péter mint földvárat ismeri, Borovszky Samu szláv építménynek tartja, Szendrei János pedig szintén