Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

hanem az ott ugyancsak ábrázolt D-i, Orlayak által építtetett, a két, kőből emelt sarokbástya között húzódó palotaszárnyat is jelzi. Ugyanakkor a két E-i bástyához nem kapcsolódott lakószárny, a középudvar három oldalán csak a német katonák ismeretlen anyagból épült szállásai húzódtak. A felméréshez kapcsolódó leírás szerint úgy a bástyák, mint a D-i palotaszárny rossz állapotban voltak, az É-i kötőgát nem is kőből épült. A várat számos irodalmi munka említi elsősorban Putnok történetével összefüggésben, de magával a várral csak kevesen foglalkoztak. A város első monográfusa, Balogh Béla még a helyi levéltár adatait használta, jóval később Dobosy László, Szabó János Győző, Havassy Péter és Csorba Csaba foglalkozott a várral egy-egy cikkében.

1 2001-ben a város új település-monográfiájának

2 munkálataihoz kapcsolódóan levéltári kutatásokra is sor került, ekkor a vár 1669. évi felmérési rajza is napvilágot látott (63. ábra).

3 2002-ben a vár helyén álló, műemléki védettségű volt Serényi-kastély felújítási-átalakítási munkálataihoz kapcsolódóan sor került az épület Feld István által végzett részleges belső falkutatására is.

4 A falkutatás nem bizonyította, hogy a kastély építése során jelentősebb mértékben használták volna fel a várépület falait. A 19. sz.-i várostérképeken megjelenő keleti kastélyszárny - amelyhez közvetlenül csatlakozott a római katolikus templom felépítéséig egyházi célokra átalakított és használt DK-i sarokbástya is - csak a 17. sz. közepe és a 18. sz. közepe között létesülhetett. E keleti kastélyszárny külső keleti oldalához Serényi László 1846-ban építtetett hozzá még egy traktust, majd 1867-ben a keleti szárny déli végének visszabontásával egyben a korábbi vár még álló részeinek teljes lebontásával alakíttatja ki a kastély mai L alakú állapotát. A várra vonatkozó adatokat 2006-ban Sárközy Sebestyén gyűjtötte össze.

5 Az első alkalommal 1283-ban említett Putnok a Rátót nembeli, magát a településről nevező Putnoki család birtoka volt. A Putnokiak itteni kúriájára és udvarházára elsőként két 1466-ból származó adat utal: az egyik oklevél szerint ekkor a megyei közgyűlésen Puthnok-i Rénold adta elő panaszát, miszerint mintegy 20 éve [1446 körül] Puthnok-i László a Gömör megyei Puthnok birtokon bizonyos darab szántóföldet elfoglalt és azon istállót és udvarházat emelt.

6 Ugyanezen a megyegyűlésen adta elő Pwthnok-i (László fia) László is panaszát, miszerint Pwhnok-i Bertalan fiai: Bertalan és Ferenc hatalmaskodva László házára is rátörtek, és őt és familiárisait meg akarták ölni.

7 Az 1526 utáni évtizedekben a Putnoki család még saját levelezésében

8 sem nevezi putnoki udvarházát erődítettnek, csupán feltételezhető, hogy valamilyen formában erődített lehetett. Fülek várának 1544. szeptember 4-én történt török kézre jutásával azonban maga Putnok is fokozottan veszélyes helyzetbe került. Amikor 1547-ben I. Ferdinánd király a jószágvesztésre ítélt Putnoki György - aki a hatalmaskodás miatt kivégzett, pénzhamisító Basó Mátyás rokona volt - elkobzott putnoki birtokrészét más rokon családok tagjainak adományozza, Putnokon változatlanul csak egy adómentes nemesi telek szerepel az adománylevélben.

9 Putnok először akkor vesz részt közvetlenül a végvári harcokban - ez egyben első várként történő szereplése is -, amikor 1561-ben Putnoki János és fia Ferenc megvédik egy török támadással szemben.

10 A János Zsigmond pártjára álló Putnokiak várát 1566ban a király elkobozza, ennek következtében Lazarus von Schwendi kassai főkapitány serege szállja meg, majd a következő évben Hasszán temesvári bég 3 napi ostrom után rövid időre elfoglalja a Tömösváry Mihály királyi kapitány vezette őrségtől és felgyújtja az akkor még bizonyára fa-föld szerkezetű erődítményt.

11 Putnok bár fontos útvonal mellett feküdt, gyenge erődítményei miatt csak harmadrendű végvárnak számított, és ellátása is a közeli Szendrő székhellyel létrehozott várkörzetből történt. Az 1570-es években felépült a vár első kőből készült olaszbástyája is, amelyet először 1577-ben említenek, és amit a későbbi adatok alapján a délkeleti sarkon valószínűsíthetünk. Érdekes módon ez a bástya volt egyben a legkésőbbi időkig fennmaradt építmény is a várból. A vár D-i oldalához közvetlenül kapcsolódóan kialakult külső vár (huszárvár) csak palánkerődítéssel rendelkezett. Ennek alakja a domb alatti mai Serényi tér szabályos alakjában napjainkig kirajzolható (631b. ábra). A magyarországi végvári rendszer folyamatos fenntartása rendkívüli terheket jelentett az uralkodónak, ezért egyes végvári uradalmakat, köztük Putnokot is zálogba adta. így került a váruradalom 1595-től rövid zálogbirtoklást követően, egészen 1670-ig az Orlay (Orllé) család tulajdonába. 1653-ban