Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

[ma Sajókaza] tartozott.

3 Neve a későbbi századokban is változatlanul él.

4 Legrészletesebben Dobosy László foglalkozott vele, aki a szuhafői református egyház jegyzőkönyvére hivatkozva, a megyei monográfiában leírtakat ismételi meg. Dobosy a helyszíni bejárása alapján leírást és rajzot is közölt a várról.

5 Sándorfi György a bizonytalan korú 10-14. századi várak csoportjába sorolta az irodalom alapján.

6 1999-ben a gömöri várakat ismertető megyei vártopográfiai cikksorozat keretében került sor a vár első részletes lírásának és 1992. évi Nováki Gyula" által készített felmérésének közzétételére (62. ábra). Ekkor a várat jellege, kialakítása és alakja alapján középkori eredetűnek határozták meg.

7 A szuhafői református egyház jegyzőkönyvében olvashatunk a Kakas család és a husziták rablásairól a Zsuponyó-völgyi (Kakas-)várral kapcsolatban is.

8 A szomszédos, Borsod megyei Kazáról származó Kakas család mint a környék egyik birtokosa 1383 és 1488 között számos alkalommal szerepel az itteni hatalmasodási perek irataiban.

9 Ugyanakkor az a terület, amelyen a vár nyomai vannak, egy 1522-i oklevél szerint ekkor még Kazához tartozott, és az is valószínű, hogy a vár a kazai Kakasoktól kapta a nevét.

10 A vár valószínűleg középkori eredetű. Azonban a vár és a kazai Kakas család kapcsolatát alátámasztani látszó adatok ellenére kételkedünk abban, hogy a huszita korban e várból kiindulva háborgatták volna a lakosságot. Ugyanis a vár feltűnően kicsi, a természetes domborúságot mutató belső területe szinte a befejezetlenségre vall, és lakottságának semmi jele sem volt felismerhető a területén. 1 A Hl. katonai felmérés Sect. 12. Col. XXIII. térképlapján (1886); EOVM = 1 : 10.000-es térkép 97-421 sz. térképlapján 2 REISZIG E., 1903. 488. - források megjelölése nélkül. 3

Dl. 66777.; ILAB., 1944-1976. LU. 243. 4 1774-ben is említik, valamint Pesty helynévgyüjtésében, és egy 1875. évi kéziratos térképen is megtalálható. Vö.: ILA B., 19441976. LTI. 243.; SERES P. -KovÁTS D., 1977-1979. 8. 137. = B.A.-Z. M. Lt. U. 515. sz. térkép S SZKÁROSIG., 1879. 1. 253. - erre utal: DOBOSY L., 1975. 30-32.; DOBOSY L., 1993. 30. 7. 6 SÁNDORFI GY., 1979. 249.; GÁDOR J. - NOVÁKI GY. SÁNDORFI GY., 1978-1979. 27. 7 NOVÁKI GY. - SÁRKÖZY S., 1999.339-341. 8 DOBOSYL., 1975. 30,; DOBOSYL., 1993. 30. 7. 'NAGYI., 1857-1868. VI. 17-18, 530.; CSÁNKI D., 1890.1. 155, 165, 187.; FORGÓNM., 1909. H. 84, 164, 315. 10 ILA B., 1944-1976. LTI. 243. - A vár helye kissé távolabb esik Kaza(Sajó-) 18. sz. végétől adatolható és a maival megegyező közigazgatási határától, ezért a tanúvallomásokban foglalt Kazához tartozás - megítélésünk szerint - nem valószínű. 64. PUTNOK-VÁR Putnok történelmi központjában, a mai Serényi Béla tér fölötti alacsony dombháton, - ahol jelenleg a volt Serényi-kastély klasszicista épülete található - állt egykor a település azonos nevű vára. A várra a helyszínen napjainkban már semmi nem utal. Maradványai leginkább a római katolikus templom és a kastély közötti egyenetlen terepalakulatok alatt sejthetők. A korai vár kialakításáról keveset tudunk, a fennmaradt összeírásokból arra lehet következtetni, hogy az uradalmi székhelyen a korábbi, talán még a 15. sz.-ból származó lakó- és gazdasági épületeket faföld szerkezetű erődítménnyel vették körül, és az így létrejött - talán már ekkor is szabályos alakzatú építményt védművekkel is megerősíthették. A 17. századból már hiteles adataink vannak a várról, mivel 1639-ből Johann Ledentu, majd 1667ből Lucas Georg Sicha által készített egy-egy hiteles ábrázolás maradt fenn. E két metszet alapján azonban még nem volt felismerhető a vár alakja. Ezt csak a vár 1669-ből származó, máig egyetlenként fennmaradt, és a metszetekkel összhangban álló korabeli hiteles felmérési rajza bizonyítja egyértelműen (63/a. ábra). Ebből megtudjuk, hogy - a tehetős Orlay család építkezéseinek köszönhetően - ekkor itt már egy szabályos négyszögű, sarkain négy falazott olaszbástyával rendelkező vár állt. A jelölésekkel ellátott rajz nem csupán az erősség - a Sicha-rajzon is jól kivehető - tornyos kapuját,