Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

majd Kalicz Nándor és Makkay János az 1931-ben előkerült neolitikus leleteket sorolja a Szilmegcsoportba és az alföldi vonaldíszes edények kultúrájába.

6 1976-ban Gádor Judit és Hellebrandt Magdolna a kőbánya mellett 5-10 cm vastag kultúrrétegből gyűjtött bronzkori cserepeket, de előkerült egy késő kelta kori is.

7 1977-ben Hellebrandt Magdolna végzett itt ásatást. A kutatóárokban csak a felső, sötétbarna törmelékes agyagban mutatkoztak késő bronzkori, kora vaskori és császárkori leletek. A kőbánya felőli részen a lebányászott metszetben, közvetlenül a felszín alatt további cserepeket, kőpattintékokat és egy késő kelta kori ép edényt gyűjtött be.

8 1984-ben mint a Kyjatice-kultúra várát említik.

9 Az erődítés felmérését és a rá vonatkozó adatokat 1992-ben, majd 2002ben tették közzé (56. ábra).

10 Az eddig előkerült leletek szerint az első település a Várhegyen a neolitikumban keletkezett, majd hoszszú szünet után a késő bronzkori Kyjatice-kultúra lakja, később pedig a késő kelta korban is használták. Magát a sáncot a két utóbbi korszakba helyezhetjük, feltehetően a késő bronzkor embere volt az első építője. 1 SZENDREI J., 1888a. 375. 2

KEMENCZEIT., 1970. 22.; KEMENCZEIT., 1984. 41, 131. 3

KALICZN., 1960C. 255. 4 HOM Régészeti Adattára 1965. máj. 25. 0595-6833/1, 2. helyrajzi számmal 5 KEMENCZEIT., 1966d. 105. jegyzet 6 KALICZ N.- MAKKAY J., 1977.145. 7 GÁDOR J. - HELLEBRANDT M., 1977. 83. 8 HELLEBRANDT M., 1978. 17.; GÁDOR J. - HELLEBRANDT M. SIMÁNK., 1978-1979.106. 'KEMENCZEIT., 1984. 41. (Miskolc-Görömbölynélemlítve), 131. 10 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992. 18, 108.; D. MATUZ, E. NOVÁKI, GY., 2002. 9,86. 58. MOGYORÓSKA- REGÉC VÁRA A Zempléni hegység Ny-i részének egyik medencéjét uraló, jellegzetes szarv alakú - kettős csúcsú - 620 m tszf. magas hegy tetején emelkednek az É-D-i irányban hosszan elnyúló, keskeny, szabálytalan téglalap alaprajzú - mintegy 120x40 méteres kiterjedésű - vár 1999 óta feltárás és konzerválás alatt álló jelentős romjai (10. kép). Mindeddig elsősorban az É-i csúcsot elfoglaló, ún. Felsővár maradványai kerültek feltárásra s részben megtörtént a két orom közötti nyeregben épült Középsővár falainak kutatása is. Az Alsóvár, azaz a D-i sziklacsúcs épületeit - így az írott források Csonka-tornyát - különösen erősen érintette a pusztulás, egykori elrendezésére az itt ma látható falcsonkok, támpillér- és boltozatmaradványok alapján még következtetni sem lehet. A Felsővár sziklatömbje É-i részét egy - főként ÉK-en több emelet magasságban ránk maradt - téglalap alaprajzú torony foglalja el. ÉK-i sarkához háromnegyedkör alaprajzú, háromágú lőrésekkel épített rondella, D-i oldalához a plató egészét elfoglaló, szabálytalan ötszög alaprajzú, három épületszárny alkotta, középudvaros épület alacsonyabb falai csatlakoznak, DK-en még feltáratlan kúttal. Tovább Dfelé, már jóval mélyebb szinten - azaz a Középsővárban - több periódusú, egykor gerendafödémes épületek több méter magas falai. Közülük K-re egy kaputorony részletei, Ny-ra a vár legkésőbbi kápolnája lokalizálhatok. A D-felé futó várfalakhoz - egy középső udvar két oldalán - egytraktusos épületszárnyak kapcsolódnak, melyek közül több maradt ránk a K-i szárnyból, ennek hat földszinti tere ismert, gerendafödémek és nyíláskeretek fészkeivel, kandalló és fűtőnyílás maradványaival. A még csak részlegesen feltárt Ny-i oldalon többek között egy konyhaépítmény található, mellette nagyméretű ciszternával. Végül ÉNy-ról csatlakozik a Középsővárhoz és a Felsővár sziklájához a lekerekített sarkú négyzet alaprajzon emelkedő, ágyúlőrésekkel és egy belső kazamatafolyosóval rendelkező Kútbástya jelentékeny tömbje. A természetes adottságokból következően - a várhegy ÉK-en különösen meredek oldalakkal rendelkezik - az erősséget főként Ny felől övezi jelentős árok, külső földfeltöltéssel. Itt húzódhatott tovább D-felé a hegycsúcsra É-on felérkező felvezető út is, mivel a vár még ismeretlen kapuját DK-en keresik. Regééről a korai helytörténeti irodalom minden jelentős műve megemlékezik, számos téves adatot k> örökítve tovább. Kiemelendő Joó Tibor összefoglalá