Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

49. MEGYASZÓ-REF. TEMPLOM ERŐDÍTMÉNYE Megyaszó erődfallal körülvett református temploma a régi településmag közepén, közelebbről a település K-i oldalán húzódó dombsor egyik, Ny-felé előrenyú­ló tagján emelkedik. A templomot szabálytalan négy­szög alakban erődfal veszi körbe. Ennek mind a négy sarkán egy-egy igen szűk, részben a falsíkok élében álló négy- illetve ötszögű védműve (kisméretű sarok­tornya) volt, amelyek mára erősen romos állapotba kerültek. A feltehetően egyszintes védművek között nincs két pontosan egyforma méretű és alaprajzú. A belső méretük 1,5-2 x 2-2,5 m között váltakozik. A hosszanti falakon lőréssor fut végig, azonban a nyílá­sok változó méretűek és szabálytalan ritmusban he­lyezkednek el, sőt nem is pontosan egy síkban hú­zódnak. A megyaszói református templom erődítményét először Gerecze Péter műemléki jegyzéke említi minden további részlet és hivatkozás nélkül, 1 jóval később pedig Gerő László ír róla röviden a templom­erődök között. 2 Genthon István szerint a lőréses­sarokbástyás négyszögletű kerítőfal a 16-17. század­ból származik. 3 1980-ban Szabadfalvi József foglalta össze röviden a templom történetét a korábbi iroda­lom alapján, utalva arra, hogy az erődítmény „huszi­ta" eredete, illetve törökkori eredete egyaránt felme­rült az eddigi irodalomban. 4 Később Várady József ad pontosabb kormeghatározást az erődítésre, misze­rint a templom 1615. évi építésének évében létesítet­ték az erődfalat is. 5 A település történetét 1990-ben levéltári forrásku­tatás alapján feldolgozó Hankó Zoltán az erődítmény építését az 1566. évi tatár támadást követően a 16. sz. második felére helyezi. 6 Az ő adatait használta fel 1992-ben Szabadfalvi József, majd 2001-ben Tolnai Gergely is, aki kifejezetten az erődítést vizsgálta. 7 Ez utóbbi összefoglalás a templom körüli várfal Nováki Gyula és Sárközy Sebestyén 1998. évben készített felmérését is közölte (48. ábra). A település temploma, melynek patrodniuma Szűz Mária volt, először az 1332-1335. évi pápai tizedjegyzékben szerepel. 8 Az eddigi irodalom a fennálló templom legrégibb részének számító, a tíz­szög négy oldalával záruló szentélyét a 15. századból származtatja. 9 A templom 1534-ben került protestáns használatba. 10 A települést 1566-ban a tatár : , 1599-ben, pedig tö­rök-tatár csapatok pusztították el, amikor feltehetően a temploma is rombadőlhetett. 1606-ban az elpusztí­tott településre hajdúk telepedtek be, akik 1615,-re állították helyre a templomot. Erre utal a torony fel­járójában olvasható felirat is. A Ny-i homlokzat előtti tornyot 1704-ben emelték, azonban 1713-ban föld­rengés rongálta meg az egész épületet. A védőfal megújításáról még 1779-ben is intézkednek a fenn­maradt egyházi iratok szerint. 11 A templomban tárol­ták a régi szakállas puskákat is. 12 1901-1902-ben a roskadozó és kicsiny templomot a régi szentély és a torony kivételével elbontották, és a templom mai alakját kialakítva azt egy jelentős méretű kereszthajóval bővítették. A körítőfal Ny-i oldalának 1901. évi elbontásával itt modem kerítést és a torony tengelyében díszlépcsősoros kapubejára­tot alakítottak ki, illetve ekkor törtek az É-i oldalon is új kaput a várfalba. Az átépítéskor mind a templomban, mind a temp­lom körül Szendrei János kisebb ásatást is végzett, de ez jelentősebb eredményt nem hozott. 13 A templom körüli várfal korára vonatkozóan nincs biztos támpont, s míg Genthon széles időszakot ad meg, Hankó a 16. sz.-ra, Várady 1615-re gondol. Mi - falkutatás és modern ásatás hiányában - az utóbbit tartjuk valószínűbbnek. 1 GERECZE P., 1906.1054. 2 GERÖ L., 1955. 438, 439. - Gerő László (im. 438.) közelebbi indok nélkül Megyaszót a várrom alapfalak között is szerepeltet­te. 3 GENTHON I., 1961.183. 4 SZABADFALVI J., 1980. 7. 5 GENTHONL, 1961. 183.; VÁRADY J., 1989. 181. 6 HANKÓ Z., 1990. 289. 7 SZABADFALVI J., 1992. 23-24.; TOLNAI G., 2001. 73-74. ­Megyaszó településtörténetére lásd: HANKÓ Z., 1990. passim; 8 MEZóA.,2003.p. 439. ' GENTHON L, 1961. 183.; SZABADFALVI J., 1980. 7. - Szentélyé­nek sajátossága, hogy a templom tengelyében is áll egy támpillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom