Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

benne. A vár területének növényzettől való megtisztítását 1997ben végeztette el a komlóskai önkormányzat. 8 A ásatást a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara Művelődéstörténeti és Múzeológiai Tanszéke és a Magyar Nemzeti Múzeum Sárospataki Rákóczi Múzeuma közösen végezte. 9 GÁL V., 2003. 110-130. - A legújabb összefoglalása: GÁLMLAKÁRV.,2006. 12-14. 10 Az ásatási beszámolók időrendben, 2001. évi ásatás: FELD L, 2002a. 57-58., FELD I., 2003b. 180.; 2002. évi ásatás: GÁL V., 2003. 116-119.; FELD I. - GÁL V., 2004a. 229.; 2003. évi ásatás: FELD I. - GÁL V., 2004b. 244.; 2004. évi ásatás: GÁL V. - FELD 1,2005. 240. 11 ENGELP., 1996. I. 414.; FÜGEDI E., 1977. 189.; FELD I, 2003. 180. 12 Dl. 71948; ENGEL P., 1996. I. 414. - Egy korábbi birtokfelosztásra utal egy 1345. évi oklevél (Dl. 3755 = AO. rV. 491.), amely szerint, ha nem sikerülne a feleknek visszaszerezni Tholchuai-Dcmtttt fia János özvegyétől a birtokaik megosztására vonatkozó okleveleket, ... szabadon megoszthatják egymás között birtokaikat. 13 ZsO. I. 4296, 5467. sz.; FÜGEDI E., 1977. 189. - Az 1398-as oklevelet 1404-ben átírják. Vö.: CSÁNKI D., 1890. 335. 14 GÁL V., 2003. 122. - A két várrész hazánkban egyedülálló kialakítása több hipotézist eredményezett, ezekre azonban itt nincs módunk kitérni. 48. MARTONYI- SZÚNYOG-TETŐ (POGÁNY-HEGY) Martonyi község templomától ÉNy-ra 2,8 km-re emelkedik a Szúnyog-tető 479,7 m tszf. magas csúcsa, amely egyben az itt húzódó erődítmény legmagasabb pontját is jelenti. A hegy a Martonyi melletti pálos kolostorromtól ÉK-re, 1 km-re található, a kolostor és a vár között a mély „Nyírjeslápa" nevű völgy húzódik. A kolostorromtól vezető út az említett völgy felett haladva éri el a Szúnyogtető É-i alját, ahol az erődítmény egyetlen ismert eredeti bejárata (kapu?) is található. Az út ezen áthaladva és K-re kanyarodva 70 m után a meredek hegyoldalban elhagyja az a vár területét. A Szúnyog-tetőt ÉNy- és ÉK-felől egy-egy keskeny hegynyereg köti össze a hegycsoport többi részével. Az erődítmény feltehetően eredeti bejárata az ÉNy-i nyereg felett van, ahol ma is út vezet az erődített terület belsejébe. A kaputól DNy-ra 1-1,5 m magas árokkal nem kísért sánc indul meredeken lefelé, 55 m hosszan ez a legépebben fennmaradt sáncrészlet. Egy másik út keresztezését követően már végig inkább csak terasz alakjában követhető az egykori erődítési vonal. A kaputól számítva 330 m-re ér ki a sáncmaradvány egy Ny-ra kinyúló hegynyelv végére. Itt visszakanyarodik és a hegynyelv másik oldalán DK-i irányába halad meredeken lefelé. A sánc az ÉK-DK-i irányú, mély völgy felett pár méterrel magasabban megszakad. Kb. 40 méterrel tovább, a völgy túloldalán ismét folytatódik a sánc nyoma. Meredeken halad felfelé egyenes vonalban, 200 m után ér fel egy másik, DNy-ra kinyúló hegynyelv végére. Itt ismét visszakanyarodik, de alig 30 m után a hegy DK-i, K-i oldalának sűrű erdejében nem sikerült a folytatását felismerni. Visszatérve a Szúnyog-tető ÉNy-i aljába, a kaputól K-re ismét jól felismerhető az egykori sánc nyoma. A kapu ÉK-i szárnya kissé begörbül a belső terület felé, ez az út felől várható támadás kivédésére gyakori megoldás az őskori sáncoknál. A kaputól Kre a sánc igen csekély belső magasságot mutat, itt is inkább csak terasz alakjában mutatkozik. A továbbiakban az ezt keresztező úttól számítva 300 m hosszan, közel vízszintesen követhető, de ezután itt sem válik felismerhetővé a folytatása. A felmérés alkalmával tisztázatlan maradt a telep széle a DK-i oldalon. Későbbi kutatásnak kell eldöntenie, hogy valahol a „Pilis-parlag" K-i szélén zárul-e, vagy átterjed a DK-i hegynyúlványra („Pogány-hegy") is. A telep átmérője É-D irányban 610 m. A földvárat elsőként Prágai Albert geológus ismerte fel. Erről értesítette Nováki Gyulát, aki 1998. április végén bejárta, majd ugyanazon év júniusában a felmérését is elkészítette (47. ábra).

1 A hegy magas fekvése, a telep nagy kiterjedése, valamint a vár belső erdős területén több helyen található jellegtelen őskori cserepek alapján a legvalószínűbb, hogy az erődítmény a késő bronzkorba tartozik. 1

D. MATUZ, E.- NOVÁKI, GY., 2002. 8-9, 84.