Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

az erősen benőtt, bozótos területen fekvő romos állapotú várat téglalap alaprajzúnak írják le, ahol helyenként 15 m magas (!) kőfalrészek is állnak; történetéről pedig csak annyit közölnek, hogy egykor a Csirke családé, később pedig a husziták birtokában volt. E téves adatokat a későbbi ismertetések is átveszik.

4 1977-ben Fügedi Erik közölt elsőként hiteles forrásokon alapuló adatokat a várról, feltételezve azt, hogy a Tolcsva nemzetség építhette 1312 után, mely időpontot a nemzetség egyik ágának ekkortól a királyhoz kötődő kapcsolatából vezette le.

5 A vár első pontos felmérését 1986-ban Nováki Gyula, Sándorfi György és Gádor Judit végezte el, ami a sűrű erdővel benőtt terület miatt volt különösen nehéz. Ennek ellenére sikerült a vár meglehetősen pontos alaprajzát elkészíteni. 1996-ben Németh Péter a középkori Tolcsvára, ugyanakkor Engel Pál a várra vonatkozó adatokat tett közzé, előbbi a régészeti kutatás eredményeitől várva, utóbbi 1300 tájára helyezte a vár építésének idejét.

6 1997 tavaszán a vár területének jelentős megtisztítására került sor, így ugyanezen év szeptemberében a várat Nováki Gyula és felesége újból felmérte és pontosította. A felmérés eredményeként két kapunyílást azonosítottak, egyet a középső osztófal nyugati vége mellett, egy másikat a DK-i oldalon. 1998-ban Tamás Edit a Komlóskáról írt falumonográfiájában foglalta össze a várra vonatkozó adatokat, egyben közzétette Nováki Gyula 1997. évi új felmérését is (46. ábra).

1 A vár kutatásában új lendületet adott az a körülmény, hogy 2001-től 2004-ig Feld István vezetésével ásatások folytak a várban,

8 melynek eredményeit az abban közreműködő Gál Viktor dolgozta fel.

9 Az ásatás a D-i kerek torony mellett, attól É-ra egy 5x12 m alapterületű helyiséget tárt fel, melynek Ny-i falában egy bevilágító-ablak is megfigyelhető volt. A D-i várrész kerek tornyához É felől egy kétosztatú, mélyebb E-i és magasabb D-i szintű épület csatlakozott a kutatás szerint, a Ny-i oldalon egy külső lépcsővel, mely egy négyzetes alaprajzú pihenőre vezetett fel. Az épületet egy K-Ny-i fal kötötte össze a Ny-i várfallal. A két várrészt elválasztó osztófal Ny-i végén ahol korábban kapunyílást vélt Nováki Gyula felfedezni - egyértelműen megállapítható volt, hogy az É-i építmény derékszögű, tufakváderekkel armírozott DNy-i sarkához építették hozzá később a D-i várrésznek - árkot is lezáró - Ny-i falát. Az osztófal másik, keleti végénél pedig talán az osztófal épült hozzá a külső, keleti várfal belső síkjához. A vár 1,06 m széles gyalog kapuja a D-i várrész DK-i részén került feltárásra. A törtkőből, habarccsal rakott falakat a plató szintjénél mélyebben, a hegy oldalában kezdték építeni, a fal belső síkját nekitámasztva a hegy oldalának. Ezután a belső terepet feltöltötték, a 1314. századi járószintet csak a vár ÉNy-i sarkában figyeltek meg. Az É-i várrész területén nyitott kutatóárkokban - a középső tornyot leszámítva építmények nem kerültek elő.

10 A környéket az Árpád-korban a Tolcsva nemzetség birtokolta. A terület a Tolcsva nembeli Uz fiaitól, Demetertől és Uzától származó Tolcsvai, ül. Toronyai (más néven Újfalusi) családoké volt a 14. században, ezért valószínűleg őseik építtethették a várat a 13. sz. végén, illetve 1300 körül. Egyes feltevések szerint talán csak 1312 után épült, amikor a nemzetség egyik ága az Aba Amadé fiai elleni hadjáratban való részvétele miatt jutott I. Károly király különös kegyébe. Az ásatások alkalmával előkerült leletek ugyanakkor nem bizonyították, de egyértelműen még nem is cáfolták, hogy a vár birtokosainak, a Tolcsva nembelieknek állandó lakhelye lett volna a 13-14. században.

11 A vár első közvetlen említése csak 1379-ből való, amikor korábbi, közelebbről nem ismert időben megtörtént birtokmegosztását említik a két család között. A csupán kivonatban fennmaradt oklevélből azonban sem a birtokosztály tartalma, sem a vár akkori állapota nem derül ki.

12 Legközelebb 1398-ból ismerünk említést a várról, amelyet ekkor, mint a Komlóstelek birtok felett álló „megromlott" várat említik. Az ekkor kelt oklevélből megtudjuk, hogy a várat is magába foglaló területet királyi adományként még 1396-ban a Debrői család kapta, de a tényleges, egyben korábbi birtokosok tiltakozása miatt perre, majd kiegyezésre és birtokfelosztásra került sor a felek között.

13 Többé nem épült fel. Összegezve a kutatás eddigi eredményeit Sólymos vára É-i része a Tolcsva nemzetség felemelkedésével párhuzamosan a 13-14. század fordulóján vagy a 14. sz. legelején létesülhetett. Nem kizárt, hogy a család társadalmi pozíciójának emelkedésével függhet össze a korai vár bővítése a déli várrésszel (talán a 14. sz. közepén), ami egyben reprezentációs céloknak is megfelelt. Később a 14. sz. végére a vár folyamatos fenntartása már meghaladta a Tolcsva nemzetség anyagi erejét, de ez összefügghet a családtagok halálával is. Ezek együttesen okozhatták a vár korai felhagyását.

14 1 SCHRÄM F., 1973. 12-13, 18.; B.-A.-Z. M. Lt. Zemplén m. Levéltára, Sátoraljaújhely. Zm. U. 68. sz. térkép 2 CSÁNKI D., 1890. 335.; VENDE A., 1905. 71.; GERECZE P., 1906. 1053.; GENTHON L, 1961.166. 3 Valter Hona - Molnár Vera: Jelentés a Pusztaváron (Komlóska, Zemplén m.) végzett felmérésről. 1961. VLT. 14-15. Kézirat. A MNM. Sárospataki Rákóczi Múzeuma Adattára. 62-8. 4 Zempléni hgs. 1967. 68, 183.; VK. I. (1975) 233-234.; Kiss G., 1984. 109. - A vár huszita kori felhasználása téves, az adatok a Sáros megyei Komlós nevű várra vonatkoznak, amely Komlóskeresztes (ma: Chmefov) mellett állt. 5 FÜGEDI E., 1977.189. 6 NÉMETH P., 1996. 37-47.; ENGEL P., 1996. I. 414. - A vár területe a Tolcsva nemzetség birtokához tartozott. 7 TAMÁS E., 1998. 15-19. - A vár leírását itt még az 1986-ban készült leírásból vette át, amikor a növényzet miatt nem lehetett mindent pontosan felmérni, így rossz falméretek szerepelnek