Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

találta nyomát, így csak egy helyi hagyományt ismertetett róla, mely szerint a Várhegyben üregek, alagutak vannak, ahová a török időkben a lakosság menekült.

3 A lelőhelyet 1992-ben Nováki Gyula kereste fel, a várat azonosította és a hegytetőt Horváth István segítségével felmérte. 1994-ben a település kismonográfiájában így már szerepelt a Várhegy erődítménye, ahol ekkor egy kisebb és egy nagyobb sáncot írnak le.

4 Az erődítmény részletes leírására és 1992. évi felmérésének közzétételére 2001-ben került sor (45. ábra), amikor elsődlegesen jellege alapján középkori eredetűnek határozták meg.

5 Az a hagyomány, amelyet Dobosy László jegyzett fel, hogy a török időkben ide menekült a lakosság, a hely rejtett fekvése alapján elképzelhető, de ez több más, hasonló fekvésű, egykori várral kapcsolatban is felmerült a helyi hagyományokban, minden bizonyíték nélkül. Ezért önmagában ez a vár korára nézve irányadónak nem tekinthető. Mivel az erődítményről sem írott adatok nem ismertek, sem a területéről származó korhatározó leletről sem tudunk, így az erődítmény kora bizonytalan, és jelenleg nem határozható meg. 1 Eredeti neve Várhegy volt, de az újabb térképeken már Várhegyese néven szerepel. Lásd: az EOV 87-114. sz. M = 1: 10.000es térképen. 2 PESTY F., 1988. 307. 3 DOBOSY L., 1975. 53. - Későbbi újraközlése: DOBOSY L., 1993. 28. sz. 7. 4 DOBOSY L. - KOCSIK L., 1994. 60. - Az itt említett „kisebb és nagyobb sánc" nyomát Nováki Gyula 1992-ben nem találta. 5 NOVÁKI GY. - SÁRKÖZY S., 2001.49-51. 47. KOMLÓSKA-PUSZTAVÁR A ma Pusztavár néven ismert vár romjait Komlóska község DNy-i vége feletti 426,5 m tszf. magas Pusztavár-tetö nevű hegyen találjuk (8. kép). Az elnevezés nyilvánvalóan újkori névadás eredménye, és a vár már akkor is elhagyatott, elpusztult állapotára utalt. Az újkori név először 1680-ból ismert, de így szerepel egy 1873. évi kéziratos térképen is.

1 A vulkanikus eredetű hegy nagyjából ENy-DK-i irányú keskeny gerincet képez, két különálló, kiemelkedő magaslattal, oldalai igen meredekek. DKfelé 40-50 méterrel alacsonyabb nyereg köti össze a hegy többi részével. A vár a hosszan elnyúló hegytetőt terjes egészében magába foglalja, belső területe erősen sziklás. A két magaslatnak megfelelően két, közel egyenlő nagyságú részből áll, melyeket közös várfal zár körbe. Középen emellett még egy egyenes várfal választja el a két várrészt. Az övezőfal erősen lepusztult, de végig követhető és több helyen 2-3 m magasan áll ma is; vastagsága 1,8-2 m. Közveüenül a várfal alatt a meredek hegyoldal következik. A kerítőfalon kívül várárok nincs, de a Ny-i oldalon a vár teljes hosszában mintegy 4-7 m-rel alacsonyabban terasz húzódik, melynek szélén (peremén) nincs falnak nyoma a felszínen. Az É-i várrész hossza 72 m, szélessége 30 m, a D-i várrész hossza 55 m, szélessége 32 m, így a teljes vár hossza 112 m. A régészeti kutatásokat megelőzően az É-i várrész legmagasabb pontján egy kerek épület (torony) alapfala látszott, melynek belső átmérője 4,5 m, falvastagsága 2 m. A D-i várrész legmagasabb részén szintén egy kör alakú épület (torony) alapfalai mutatkoztak, ennek belső átmérője kb. 4 m, falvastagsága 1,8 m. A középkori nevén Sólymos várra vonatkozóan elsőként Csánki Dezső közölt okleveles adatokat, ennek ellenére a 15 évvel későbbi, a Borovszky Samu féle Zemplén megyei monográfia csak a vár csekély romjaira tesz utalást a huszitáknak tulajdonítva annak építését. Gerecze Péter is szerepelteti, Genthon István viszont már azt közli róla, hogy a középkori várromból csak egy 15 méteres félkör alakú, 1 m magas kőfalrész látható.

2 1961-ben Valter Ilona és Molnár Vera végeztek terepbejárást Pusztaváron. Jól ismerték fel a két belső kerek tornyot, a vár főbb méreteit is meghatározták, de a sűrű növényzet miatt nem tudtak pontos felmérést végezni.

3 1967-ben a Zempléni hegység turistakalauzában