Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)
I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények
foglalkozott vele részletesen, és a motte típusú várak közé sorolta, korát pedig a 13. század második felére, a tatárjárás utánra valószínűsítette. 6 Ugyanezt a megállapítást közölte róla 1992-ben a Borsod megyei vártopográfia is. 7 Legújabban Baráz Csaba foglalkozott a Halomvárral és a többi mottétől eltérő jelenségeket hangsúlyozva számos távoli analógia alapján arra következtetett, hogy a Halomvár nem vár volt, hanem erődített kultuszhely, korát pedig a kora vaskorba, a preszkíták és szkíták idejébe valószínűsíti. 8 A vár kora - régészeti kutatások hiányában jelenleg nem határozható meg, így csak a további kutatásoktól remélhető válasz arra is, hogy a Halomvár objektuma erődítmény volt-e vagy más célból létesült. 1 B.-A.-Z. M. Lt. T. 22-5. sz. térkép 2 LUKÁCS I., 1847. 88-89.; FÉNYES E., 1851. LT. 72. 3 PESTY F., 1988.132. 4 KANDRAK., 1871. okt. 19.; SZENDREI J., 1883.134.; RÉCSEYV., 1890. 66.; SENNOVITZ GY., 1902. 281.; LESZIH A., 1908. 97.; SZENDREI J., 1927. 265. 5 KEMENCZEI T., 1966d. 85., 105. jegyzet. 6 SÁNDORFI GY., 1980. 27. - Sándorfi egyidejűleg arra is utalt, hogy a Halomvár méreteiben és jellegében élesen eltér a többi magyarországi és nyugat-európai mottétől. 7 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992.32,117. 8 BARÁZ CS., 2000. 211-227.; BARÁZ CS., 2006.11-20. 44. KISGYŐR A földvár Kisgyőr községtől ÉK-re, közel 3 km-re, a Rudas-kút felett K-re, két vízmosásos völgy között hosszan elnyúló, lapos dombhát legkiemelkedőbb részén helyezkedik el. A térképek Hársasvár, vagy Hársas-bérc néven jelölik. A vár ovális alakú, az elmosódott perem alatt 2 méterrel erősen feltöltődött árok veszi körbe, amely azonban a DNy-i oldalon teljesen eltűnik. Az árkon belül a vár területének hossza 122 m, szélessége 73 m, területe 0,7 ha. Az árok szélessége 18-25 m között váltakozik, mai HÁRSASVÁR alakjában inkább terasznak mondható. Egész környéke legelő, idős tölgyfákkal. 1851-ben olvashatunk róla először, földből kiásott „alapkövek" említésével. 1 1891-1930 között gyakran említik, de minden közelebbi adat nélkül. 2 Legutóbb már a védett régészeti területek között szerepelt. 3 Kemenczei Tibor a késő bronzkori földvárakkal együtt említi, azonban megjegyzi, hogy azoktól elütő típust képvisel. 4 Szintvonalas felmérését 1968-ban Renner Pál. és Ráksi Miklós készítette el (43. ábra). Szabó János Győző 1983-ban foglalkozott a várral röviden, de tévesen kettős árkot említett. 5 1992-ben az erődítményre vonatkozó adatokat a Borsod megyei vártopográfia foglalta össze, amikor korábbi felmérését is közzétették. 6 A vár korára vonatkozóan régészeti adatokkal nem rendelkezünk, területéről származó régészeti leletekről nem tudunk. Nováki Gyula és Sándorfi György valószínűsítette őskori eredetét, de egyidejűleg megjegyezték, hogy közelebbi korát csak ásatás segítségével lehetne meghatározni. 7 'FÉNYESE., 1851. LT. 72. 2 BARTALOS GY., 1891. 140.; BABIK J., 1903-1904. 206.; GERECZE P., 1906. 244.; BOROVSZKY S., 1909. 7.; SZENDREI J., 1927. 266.; LESZM A, 1930a. 129-130. 3 HELLEBRANDT M., 1978-1979.20. 4 KEMENCZEI T., 1966d. 85, 105. jegyzet; KEMENCZEI T., 1970. 29.; KEMENCZEI T., 1984.41. 5 SZABÓ JÁNOS GY., 1983. 292. 6 NOVÁKI GY.-SÁNDORFI GY., 1992.15-16,106. 7 Uo. 16. 45. KISGYŐR - VÁRHEGY (MAJORVÁR) A vár Kisgyőrtől Ny-ra, kb. 1,2 km-re, az azonos relatív magassága 70-80 m. A K-felé kiugró földnyelv nevű, 305 m tengerszint feletti magasságú hegyen csúcsán lévő várat sánc vette körül, belső oldalán található. Az alatta folyó Csincse-patak völgye feletti árokkal, amely a D-i oldalon már lepusztult, ott csak
