Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

pogányvárnak, illetve földvárnak nevezi.

2 A vár szintvonalas felmérését 1970-ben Ráksi Miklós és Matlák Sándor készítették el (41. ábra). 1992-ben a Borsod megyei vártopográfia írta le elsőként részletesen a várat, amikor - helyének megválasztása és alaprajza alapján - feltételezték, hogy a tatárjárás után épült.

3 A középkori eredetű várra okleveles adatot nem ismerünk,

4 a vár területén korhatározó lelet sem került elő. 1 FÉNYESE., 1851. n. 72.; KANDRAK., 1871. okt. 19. 2 BARTALOS GY., 1891. 140.; GERECZE P., 1906. 244.; BOROVSZKY S., 1909. 7.; SZENDREI J., 1927. 266. 3 NOVÁKI GY.-SÁNDORFI GY., 1992. 31,117. 4 Kisgyőr korai történetére vonatkozó adatokat lásd: Kisgyőr Várhegy (Majorvár) alatt. 43. KISGYŐR-HALOMVÁR A Halomvár Kisgyőr községtől D-re 2 km-re, az azonos nevű hegy tetején van, Kisgyőr és Harsány határvonalán. A halom tszf. magassága 316 m, a fennsík relatív magassága kb. 100 m. A hegy E-i oldala meredek, a D-i oldalon lankásan ereszkedik le a terep. A hegy teteje sík, enyhén domború. A meredek E-i oldal felett található a vár, körülötte az árok szélessége kb. 22, mélysége eléri az 5. métert is, sánc nincs. Középen feltehetően mesterséges domb emelkedik, amelyet az árokból kitermelt földből emeltek. A Ny-i oldalon kisebb földmennyiség került az árok külső oldalára is. Az árok a K-i szakaszon megszakad, itt egy kb. 6 m széles bejáró utat hagytak az árokban. Régészeti ásatás hiányában egyelőre feltételezzük, hogy Miskolc-Tapolca - Leányvárhoz hasonlóan a benne hagyott bejárat itt is egykorú az árokkal. A középen álló domb nagyjából kör alaprajzú csonka kúp. Belsejében nagy méretű, 30 m átmérőjű mélyedés van, ennek pereme a DK-i oldalon alacsonyabb, mintha bejárat lenne a domb belsejébe. Falazott épületnek nincs nyoma. A domb relatív magassága az árkon belüli területhez viszonyítva 11 m. Az árokkal körülvett terület szabálytalan kör alakú, legnagyobb átmérője 255, területe (a középső dombbal együtt) 3,8 ha. A 20. sz. közepén a középső mélyedés területére egy távközlési antenna tartóoszlopát és építményét helyezték el, ami feltehetően jelentős mértékű bolygatással járt. A Halomvár neve először egy 18. század végi térképen tűnik fel.

1 Az irodalomban Lukács István említi elsőként, 1847-ben, mint „földhányást", majd Fényes Eleknél is megtaláljuk.

2 1864-ben még mint szántóterületet írják le: „...midőn a halom laposa feltöretett . . . szántás alkalmával sok zabola, vasak, sarkantyúk, sat. találtattak, de még most is látszik a sánczok árkát"

21 Később Kandra Kabos, Szendrei János, Récsey Viktor, Sennovitz Gyula és Leszih Andor említették anélkül, hogy a vár korával foglalkoztak volna.

4 Kemenczei Tibor a vár környékéről a miskolci múzeumba került őskori raktárleletek alapján feltételezte, hogy talán a kora vaskorban épült.

5 Felmérését Lossos Miklós és Ráksi Miklós készítette el 1967-ben (42. ábra). Később Sándorfi György