Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

41. KELEMÉR - MOHOSVÁR Kelemér községtől D-re, kb. 2 km-re találhatók az egymástól 400 m-re lévő, természetvédelem alatt álló Nagy- és Kismohos tavak. A Kelemér - Putnok közötti országút völgyben futó részének egyetlen éles kanyarulatától DNy-ra indul el az a völgy, amelyben az úttól 500 m-re a Nagymohos tavat találjuk. Innen tovább DNy-ra 200 m-re emelkedik a 340 m tszf. magasságú Mohosvár hegye. A hegy, amelyen a vár található, önálló kis kúpot képez, alakja hosszúkás, ovális. A vártető kiterjedését perem jelzi, belső területe a 2000-ben megkezdett ásatásokat megelőzően erősen bolygatott volt, mély gödrök és magas földhalmok tették felismerhetetlenné az egykori felszínét. A várhegyet átlagosan 6 méterrel alacsonyabb szinten egy 10-15 m széles, mély árok veszi körbe, melynek külső oldalán sánc húzódik. A sánc a DK-i oldalon már csak terasz formájában követhető. A vár déli oldalán hiányzik az árok és a sánc. Ezt az oldalt, a Kismohos-tó irányába meredek hegyoldal határolja, ahova a sánc mindkét vége röviden lekanyarodik. Mivel ez a nyitott rész a legmeredekebb oldalon van, ez nem bejárat lehetett, hanem feltehetően az árokban felgyülemlő csapadék levezetését szolgálhatta. A vár sánccal és árokkal körülvett belső területének átmérője 60 x 35 m., területe 0,09 ha. Az ÉNy-i oldalon a sáncon kívül 18-20 m széles, 120 m hosszú egyenes terasz húzódik, külső szélét határozott perem jelzi, alatta a meredek hegyoldal folytatódik. E terasz mindkét vége nyitott, bár mindkettőnél meredekebbé válik a hegyoldal és ez bizonyos behatárolást jelent. A terasz mindenképpen a vár külső része volt. A régészeti kutatások előtt a vár belső bolygatott területén a mészhabarcsdarabok falazott kő épületre utaltak, de összefüggő falmaradvány már nem volt látható a vár területén. A várra utaló helynév Vár hegy alakban egy 1852. évi és egy 1858. évi kéziratos térképen szerepel először.

1 Az 1903. évi Gömör megyei monográfia említését követően csak jóval később, IIa Bálint teszi közzé a vár létét igazoló okleveles adatokat. Ezekből azt a következtetést vonja le, hogy a várat a terület birtokosai, a Gut-Keled nemzetség tagjai, közvetlenül a tatárjárás után építhették.

2 Ferenczi Imre - Pesty Frigyes helynévgyűjtése alapján - mint Vártetődomb nevű helyet említi és ismerteti a sáncához fűződő, huszita emléket őrző helyi szájhagyományt.

3 Első részletes leírása, a korábbi irodalom részbeni ismertetésével, Dobosy Lászlótól származik, aki a helyszínen készített vázlatos rajzát is közölte. Dobosy a vár belső területét az 1966. évi terepbejárása alkalmával már erősen bolygatottnak találta, de a K-i részen még egy boltíves helyiség falmaradványait írja le.

4 1976. évi terepbejárása eredményeként Sándorfi György - topográfiai alapon - a vár tatárjárás előtti keletkezését valószínűsítette.

5 1999-ben Nováki Gyula és Sárközy Sebestyén foglalta össze a várra vonatkozó adatokat, egyidejűleg Nováki Gyula 1992. évi felmérését is közzétették (40/a. ábra).

6 A vár területén a 2000. évtől kisebb megszakításokkal 2006-ig ásatásokra került sor Pusztai Tamás vezetésével, aki számos jelentésben, 2007-ben pedig összefoglaló jelleggel adta közre a kutatás eredményeit.

7 A régészeti kutatás a várbelsőre, a sánc átvágására, a külső teraszra és a várhegy ÉK-i lábánál megtalált mészégetőre terjedt ki. Az árokkal körülhatárolt dombtetőt szabálytalan, lekerekített sarkú téglalap alakú, 1,5 - 1,6 m széles kőfal kerítette, ami egy 20x15 m belső területet övezett. A fallal körülvett terület közepén egy kerek alaprajzú 3 m falvastagságú, 9 m átmérőjű torony mintegy 2 m magasságig megmaradt falai kerültek elő. A várbelsőben három faszerkezetű épület nyoma valamint ciszterna is előkerült. A 2006. évi ásatás idején a vár övezőfalának Ny-i külső " oldalához kapcsolódva és azzal egy falszövetet alkotva egy négyzetes alaprajzú másik (külső) torony 7,4x7,8 m méretű falmaradványait is megtalálták. Ennek falvastagsága 1,7 m, belső tere 3,8x4,5 m méretű. A Ny-i torony földszintjén a külső falban bejáratnak nyoma nem volt. A torony Ny-i fala alatt egy átlósan