Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

értékóvó építménye lehetett, melyet más Borsod megyei kisméretű erődítményekkel állított párhuzamba. A vár építésének és fennállásának korát valószínűleg a 13. sz. második felére, a 14. sz. elejére lehet helyezni a helyszínről származó csekély kerámialeletek alapján.

5 Az Iratára vonatkozó középkori források rendkívül szerények. Az első, de csak feltételesen ide vonatkoztatható forrás 1282-ből való, amikor talán Iratáról (de Inacha) nevezteti magát egy Öklelő (Vkleleu.Wkleleu) Mihály nevű borsodi nemes, aki a forrásokban 1276 és 1322 között szerepel.

6 A falut első alkalommal biztosan 1320-ban említik a szomszédos Abaúj megyei Gadna határjárásában.

7 Ezt követően 1376-ban van forrásunk Iratáról, ahol ekkor a Kátai (de Kathá) családnak volt részbirtoka.

8 1 PUSZTAI T., 2004a. 219-220. 2

PESTY F., 1988. 156, 393. 3 A HOM. Régészeti Gyűjteménye. Leltárkönyv. Hl. 58.120.1-2. szám. 4 PUSZTAI T., 2004a. 219-220. 5 Szörényi Gábor András: örökségvédelmi hatástanulmány Irota község településrendezési tervéhez. (Kézirat) Miskolc, 2006. 6 WERTNER M., 1901. 189-190. - 1282-ben de Inacha előnévvel szerepel (ÁUO. DC. 344.), később utódai a dél-borsodi birtokuk után a bikki (de Byk) előnevet használták. Az Irotával való azonosítását Wertner Mór vetette fel. 7 GYÖRFFY GY., 1987.1. 777. 8 Dl. 42017 39. KAZINCBARCIKA -VÁRHEGY A várat a Tardona-patak széles völgyének DK-i szélén találjuk, a mai Kazmcbarcika-Ujvárossal szemben. Egy mellékvölgy, amely egyben a külső vár határa is volt, választja el a mögötte, K-re emelkedő magasabb domboktól. Minden oldala igen meredek. A kétrészes vár központi dombját feltöltéssel emelhették. DNy-i oldalán, ahol a csatlakozó terep enyhébb lejtésű, árok övezi, amelynek nyomai jól kivehetők. A külső várat sánccal védték, ez kétoldalt, a Ny-i oldalon hosszan, a K-i oldalon röviden csatlakozik a központi dombhoz és mindkettőnek a vége lefut a mellékvölgybe. E völgy Ny-i vége árokkal kezdődik, de ez inkább az erózió következménye, mintsem emberi alkotásnak látszik. A vár relatív magassága a DK-i oldal völgye felett 22 m, ÉNy-i oldala azonban, a Tardona-patak völgye felett ennél jóval több. A központi, hosszúkás alakú dombtető relatív magassága kb. 12, hossza 27, legnagyobb szélessége 13 m. A Ny-felé terjedő külső vár hossza 210, szélessége kb. 65 m, területe 1,2 ha. A külső vár meredeken lejt DNy-felé, csupán a központi domb aljától 20 méterre, az árok külső széle mellett látható egy laposabb terület. A Várhegy neve, a kúp jelölésével, egy 1789. évi térképen szerepel először.

1 Fényes Elek írja, hogy Kazinc falu felett délnyugatra egy régi földvár maradványai látszanak.

2 Borovszky Samu a szlávnak tartott várak közé sorolta.

3 Szegedi László helybeli újságíró az 1950-es években a helyszínen középkori cserepeket gyűjtött.

4 Kozák Károly 1955-ben végzett ' ásatást a Várhegyen lévő dombtetőn és az eredményekről rövid jelentésben számolt be.

5 Kozák Károly ásatása a dombtetőnek kb. 1/3 részét tárta fel. 1,20 m mélységben a legtöbb helyen elérte a bolygatatlan sárga homokréteget. A dombtető