Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

ségesen 3,5 m, és ugyanezt a méretet mutatja a lebontott K-i védőmű befalazott belső nyílása is. A várfallal körülvett terület eredeti bejáratának helyét nem ismerjük. Jelenleg az É-i védőmű mellett figyelhető meg egy ép, kőkeretes befalazott kapu, melynek két oldalán egy-egy, a kapu előterére irányított alsó lőrés található. A templom és a várfal közötti terület nagyjából sík, de a fal felé többnyire kissé emelkedik. A D-i belső oldalon néhány újkori sír található. A falon kívüli csatlakozó terepfelszín a K-i és részben a D-i oldalon 2-3 méterrel alacsonyabb, a többi oldalon egy síkban van a fal aljával. Várároknak nincs nyoma a felszínen. Hejce templomának erődítettségéről először Soós Elemér kéziratos munkája tudósít, majd nem sokkal később a Borovszky-féle megyei monográfia is említi, Ez utóbbi szerint a Rákóczi-korban a település is erődített hely volt.

2 Később Gerecze Péter és Pogrányi-Nagy Félix is említi,

3 majd 1935-ben Molnár Endre a lőréses falat huszita korinak tartja.

4 Genthon István nyomán Gerő László is felsorolja a templomerődök között.

5 A Zempléni-hegység turistakalauza az erődfalat a templommal azonos korból a 15. sz.-ból származtatja, és megemlíti, hogy a fal lőrései mellett megmaradtak toronyszerű, kerek bástyái is.

6 1970-ben egy helyi ismertetőben azt írják Hejcéről, hogy mint oppidum fallal körülvett, megerősített település volt, templomának erődfalát a tatárjárás utánról származtatják és utalnak arra is, hogy a fal négy rondellájából kettő épségben maradt fenn.

7 A műemlékjegyzékek általában 15-16. századi eredetűnek tartják a templomot körülvevő erődfalat.

8 1987ben Détshy Mihály közölt olyan korabeli okleveles adatot, amely a hejcei templom megerődítéséről tudósít.

9 Legutóbb 1997-ben, majd 2001-ben foglalták öszsze az erődítményre vonatkozó adatokat, amikor felmérését is közzétették (35. ábra)}

0 A település korai templomát először 1334-ben említik. A jelenlegi templom a 15. század közepén második felében épült későgótikus stílusban. A 16. sz. közepétől 1698-ig a reformátusok használták, ez utóbbi időponttól ismét a katolikusoké. A templomot az 1770-es évek végén copf stílusban átépítették és toronnyal látták el. Háromboltszakaszos támpilléres hajóját, és ugyancsak háromszakaszos, keskeny, nyújtott, a nyolcszög három oldalával záruló keletéit szentélyét az eredeti gótikus hálóboltozat fedi.

11 A település templomának megerődítésére 1599ből rendelkezünk korabeli írásos adattal: „az zegeny falu mynthogy ez sok felelemben houá menny nem tuttak kenzerittettek rea, hogj az templomot megh ereossitchek Annakokaer vgj megh ereossitettek Jo moggiaual mind keomoes keomiul jo magas palankál megh tapastottak Negj vagj eöth Bastia vagion rajta, Emelczeos kapwya, Immer mostan minden Marhayokat benne tartiak".

12 A korabeli leírás egyrészt palánkot, másrészt felvonóhidas kaput említ, amelyeknek ma már nincs nyoma. A jelenleg álló falszerkezet korára vonatkozóan sincs támpontunk, talán még a 17. század folyamán építették.

13 1 GERŐL., 1968. 71. 2 Soós E., 1889-1928. I. 216-217.; VENDE A., 1896. 286. - A település erődítettségére semmilyen hiteles adat sem utal. 3 GERECZE P., 1906. 71.; HENSZLMANNL, 1886. 337.; POGRÁNYI-NAGYF.,1928. 55. 4

MOLNÁRE., 1935. 172. 5

GERÓL., 1955.439. 6 Zempléni hgs. 1967. 182.; FRISNYÁKS., 1983. 395. 7 Hernád menti., 1970. 145. 8 GENTHON I. - SZENTTVÁNYI GY., 1939.103.; GENTHON I., 1951. 156-157. 9 DÉTSHY M., 1987. 52-53. 10 SÁRKÖZY S. - NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1997. 54-60.; TOLNAIG., 2001. 61-64. 11 GENTHON I., 1951. 156.; GENTHON I., 1961. 126.; Soós L, 1985. 484.; GYÖRFFY GY., 1987.1. 91.; VÁRADY J., 1989. 117. 12 DÉTSHYM., 1987. 53. 13

TOLNAIG., 2001. 61-62. 36. HERNÁDBÜD - VÁRDOMB A lelőhely korábban Gibárt-Várdomb, GibártFöldvár és Hernádbüd-Gata néven is szerepelt. Hernádbüd község ÉK-i vége felett húzódik a Gata nevű széles dombhát. Ennek ÉK-i vége két ágra szakad, melyek közül a K-re eső, keskenyebb nyúlvány végén van a földvár, a községtől ÉK-re 1,2 km-re (7. kép). A térképeken a Várdomb felirat tévesen, a Hernád felé eső részen van jelölve, a valóságos lelőhelytől ÉNy-ra 400-500 m-re. Az egész környék szántóföld, ennek következtében a földvárat nagymértékben szétszántották, ma már csak a körvonalait lehet meghatározni. A központi, kerek, lapos dombot a DNy-i oldalon egykor mély árok választotta el a dombvonulat folytatásától. Az árok erősen beszántott nyoma nagyon gyengén ma is látható, de annak egykori szélességét és mélységét csak ásatással lehetne megállapítani. A központi domb többi oldalát elmosódott, de meghatározható perem jelzi, átmérője 55-60 m. E domb alatt a Ny-i, É-i és K-i oldalon széles terasz, betemetett egykori árok, fut körbe 5-6 méterrel alacsonyabb szinten, szélei alatt meredek oldallal. A terasz szélessége 25-40 m között váltakozik. Az ÉK-i sarokban egy kis lejtős része 25 m hosszan kinyúlik, A terasz azonban mai formájában nem kanyarodik be a DNy-i egykori árokba, egyenes vonalban folytatódik a dombhát szélén, ami már az újkori szántás következménye. A földvár terasszal behatárolt teljes területének átmérője kb. 130 m.