Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

Dobosy, aki a Pogányvárban elásott kincsek helyi szájhagyományát is említette, 1965-ben járt a helyszínen, de a sáncot nem sikerült felismernie.

5 A későbbi munkák a már korábban ismert adatok újraközlését tartalmazzák.

6 1999-ben a gömöri várakat ismertető megyei vártopográfiai cikksorozat keretében került sor a vár első részletes leírásának és az 1992. évi Nováki Gyula által készített felmérésének közzétételére (34. ábra). Ekkor az erődítést magas földrajzi fekvése és jellege alapján őskorinak, feltételesen késő bronzkori eredetűnek határozták meg.

7 Korhatározó lelet és további kutatások hiányában az erődítmény közelebbi kora jelenleg nem határozható meg. 1 Szlovákul Pohansky hrad, de a térképek rossz helyen jelölik. Mivel a vár Harmac (ma Chrámec Sz.) és Felsöhangony közös határán állt, ami egyben a mai magyar-szlovák határ, ezért sokszor Harmachoz tartozóként is szerepelt. 2 ILA B., 1944-1976. II. 286, 378, 381.; SERES P. - KOVÁTS D„ 1977-1979. 7.102. = B.-A.-Z. M. Lt. U. 30. sz. térkép 3 ILAB., 1940. 66, 66. 207. sz. jz,; ILAB., 1944-1976. II. 35, 378. "VENDE A., 1903. 53.; GERECZE P., 1906. 324. 5 DOBOSY L., 1975.53. 6 GÁDOR J. - NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1978-1979. 26.; DOBOSY L., 1993.17. 7. 7 NOVÁKI GY. - SÁRKÖZY S., 1999. 332-333.; D. MATUZ, E. NOVÁKI, GY., 2002.12,94. 35. HEJCE-R.K. TEMPLOM ERŐDFALA Hejce község D-i szélén áll a település római katolikus temploma, melyet viszonylag jó állapotú várfal vesz körbe (6. kép). A várfal csak a Ny-i oldalon, a toronnyal szemben hiányzik mintegy 34 m hosszan, ahol újkori kerítés és a vele egy időben kialakított jelenleg használatos kapu található. Az újkori, lábazaton álló oszlopos kerítés valószínűleg a korábbi várfal nyomvonalát követi. A ma álló várfal rövid egyenes szakaszokból áll és nyolcszor törik meg. Az É-i és a D-i oldalon egy-egy félkör alaprajzú védőmű ugrik ki a falsíkból. Eredetileg a K-i oldalon is volt egy félkör alaprajzú védőmű, mert ennek két külső falcsonkja ma is kiáll a külső falsíkból, és belső oldalán is megfigyelhető a kettős falelválás egy későbbi befalazás eredményeként. Valószínű, hogy a Ny-i oldalon is lehetett egy további védőmű, de ennek a felszínen ma nincs nyoma, mert az újkori kerítés építésével eltüntették. A fal vegyes kőfalazású, kevés téglával. Kőanyaga helyben talált megmunkálatlan különböző vulkanikus kőzetekből származik, a sok lekopott felület elsősorban a felszínről gyűjtött anyagra utal. A fal vastagsága kb. 1 m, megmaradt legnagyobb magassága a belső terepszinthez képest - eléri az 5 métert. A fal teljes hosszában, - beleértve a kiugró védömüveket is - a fal mindkét oldalán egy nagyjából vízszintes kiegyenlítő hézag (munkahézag) figyelhető meg, amely a falat egy alsó és egy felső rétegre osztja. Ez a falazási technológia Gerő László szerint a középkorikoraújkori várfalaknál általánosan megfigyelhető.

1 A felső falrészben két szintben lőrések sorakoznak. Az alsó lőrések különböző, 2-5 m közötti távolságra vannak egymástól és valamennyit az alsó falréteg tetején helyezték el. A felső lőréssort az alsó lőréssortól mintegy 1-1,5 m-rel magasabban alakították ki. A két sor lőrései nincsenek egy vonalban, többnyire két alsó közé esik egy-egy felső, de öt esetben két-három is. A két megmaradt védőmű falában csak öt-öt alsó lőrés van. A lőrések kifelé szűkülnek, kiképzésükhöz síkban egyenes oldallal illeszkedő megmunkálatlan köveket használtak fel, lefedésük kőboltozattal, vagy áthidalóként funkcionáló nagy lapos kővel történt. Ez utóbbi elsősorban a felső lőrésekre jellemző. A lőrések nagyjából négyzetes alakúak, a fal belső síkjában kb. 60—70 cm-es oldalakkal, melyek a külső falsíkot kb. 10-15 cm-es oldalakra szűkülve, érik el. A védőművek nyílásában, a hosszan futó várfal vonalában kétoldalt egy-egy gerendafészek látható, ami a lőrésekhez tartozó védőfolyosót tartó gerenda helye lehet. A várfal többi részén azonban gerendafészkek nem találhatók, ezért a lőrések elérésének itt valószínűleg más módja volt. A védőművek nyílásának belső mérete 3,5 illetve 3,8 m, hosszúságuk egy-