Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)
I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények
építő Hangonyi-nemzetség korai, a 10. század közepére tehető itteni megtelepedése alapján azt a következtetést vonja le, hogy a vár a 10. század második felében keletkezhetett, eredetileg azonban csak őrhely volt, amely a Rima-völgy felől nyújtott védelmet. 6 Dobosy László a helyszíni bejárás alapján részletes leírást ad a várról, és a rá vonatkozó adatok öszszegyűjtésével annak vázlatos alaprajzát is közölte. 7 Fügedi Erik Berény, mint mentsvár építését 1285 előttre helyezve, Hangonyi Péternek tulajdonította, míg Sándorfi György szintén a 13. század második felére valószínűsítette keletkezését. 1987-ben Györffy György Gömör megyét is tárgyaló történeti földrajza foglalta össze a vár adatait. A későbbi munkák már a korábban ismert adatok újraközlését tartalmazzák. 8 1999-ben a gömöri várakat ismertető megyei vártopográfiai cikksorozat keretében került sor a vár első részletes leírásának és 1992. évi Nováki Gyula által készített felmérésének közzétételére (33. ábra). 9 A várra vonatkozóan mindössze egyetlen hiteles korabeli okleveles adatot ismerünk. 1297-ből, amikor egy per során elmondják, hogy Hangonyi Péter fia Máté várát Berényt (castrum Béren) a második tatárjáráskor (1285-ben) a szomszédos birtokos, a Rimaszécset is birtokló (Balogi) Ivánka fia Miklós ispán megrohanta és elfoglalta, és mindent elrabolva belőle 40 márka értékben, Pétert megölte és Mátét fogságban láncra verve sanyargatta. A perben Máté 140 nemest sorakoztatott fel tanúként maga mellett, akik eskü alatt vallottak a Balogiak hatalmaskodásáról és kártételéről. 10 A vár feltehetően hamarosan felhagyásra került. 1 DOBOSY L., 1975.25. 2 Soós E., 1889-1928. VUL 112-118.; Soós E. - POGRÁNYINAGY F., 1940. H. 9. 3 Mivel a vár Harmac (ma Chrámec Sz.) és Felsőhangony közös határán állt, ami egyben a mai szlovák-magyar határ, ezért sokszor Harmachoz tartozóként is szerepelt. 4 VENDE A., 1903. 53. - A pálos kolostor nem itt, hanem a mai Barát-völgyben volt. Vö.: DOBOSY L., 1975. 23.; DOBOSY L., 1991. 30. 5 GERECZE P., 1906. 324. 6 ILAB., 1944-1976.1. 71-72. H. 284, 381. - IIa tévesen 1291. évet közölt. 7 DOBOSY L., 1975. 23-25. - Későbbi újraközlése: DOBOSY L., 1993. 20. 7. 8 FÜGEDI E., 1977. 108.; SÁNDORFI GY., 1979. 249.; GÁDOR J. NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1978-1979. 26.; GYÖRFFY GY., 1987. II. 471,487. 9 NOVÁKI GY.- SÁRKÖZY S., 1999.330-332. 10 HOkl. 156-158. (150. sz.); DOBOSY L., 1975. 23.; FÜGEDI E., 1977.108.; GYÖRFFYGY., 1987. II. 471,487. 34. HANGONY-POGÁNYVÁR Hangony községtől Ny-ÉNy-i irányban nagyjából egyenes vonalban emelkedik a Birinyi-völgy, majd fent az országhatár szögletében végződik. Vele párhuzamosan, a völgy É-i oldala felett húzódik a gerincen az országhatár. A völgyben a község szélétől számítva 2,3 km-t haladva E irányában felkapaszkodva a gerincre, közvetlenül az országhatár mentén található a 390 m tszf. magasságú Pogányvár nevű hegy. A K-Ny-i irányú gerinc É-i oldala rendkívül meredek, D-i és DNy-i oldala jóval enyhébb lejtésű. A sáncvár az utóbbi oldalon van, É-i szélét fent a gerinc jelenti. Észak felől a meredek oldal miatt nincs mesterséges erődítés. A másik, lankásabb oldalt azonban sánc védte, amely a gerinctől kiindulva mélyen lekanyarodik a D-i oldalon és a másik végén ismét felfut a gerincre. A sánc viszonylag legépebb része a K-i, meredeken felfelé futó részen van, Ny-i végén pedig egy kis szakaszon ugyancsak jól látható. A sánc alatt hirtelen meredekebbé válik a D-i hegyoldal is. Egész környékét erdő fedi. A helyszínről származó korhatározó leletről nem tudunk. A Pogányvár 1 helynévként először 1347-ben egy oklevél határleírásáhan bukkan fel, majd a későbbi forrásokban és kéziratos térképeken is változatlan alakban megtalálható. 2 IIa Bálint a hegy nevében a magyarok előtt itt élő pogány népesség emlékét és a magyarság névadását látta. 3 Várhelyként - mint Harmac határában lévőt - elsőnek a Borovszky-féle megyei monográfia említette, amely a honfoglaláskor fennállt egykori várra utal, de nyoma már nem lelhető fel. Később ugyanezt említi róla Gerecze Péter is. 4 Dobosy László is foglalkozik a Pogányvárral, utalva Korózs István 1936. évi kéziratos falumonográfiájára, aki szerint a sáncok helyét még látni lehet.
