Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

a község különböző célokra használta. 1963-ban leégett, 1980 után Karvalics Antal vállalkozó elbontatta a K-i keskeny traktust, valamint a teljes fedélszéket és a harmadik szint födémét, továbbá nagyrészt eltávolította a belső vakolatrétegeket. A rendszerváltás után előbb önkormányzati, majd magántulajdonba került, a kutatási eredmények alapján készült el helyreállításának megvalósításra váró terve.

7 Az épület szűkebb környékére kiterjedő ásatás nem bukkant korábbi építményekre, ahogy egy feltételezhető külső erődítés maradványai sem kerültek elő még a díszesebb homlokzataival egykor kifejezetten a falu felé forduló épület körül. Az ismert - nem túl jelentős - leletanyag és a reneszánsz műrészletek, továbbá a kastély alaprajzi és nyílásrendszere egyaránt egy, a 16. század utolsó évtizedeire helyezhető építkezést valószínűsítenek. A kutatás megállapításai szerint ekkor jött létre az alagsor feletti szinten csak egyszerű elszedett, a felső szinten már reneszánsz tagozatokkal díszített, azonban korántsem szabályos elrendezésű ablakokkal megvilágított, de főleg K- és É-felé inkább csak lőrésekkel áttört, zárt homlokzatú, jellegzetes „Z-formájú" építmény, ÉNy-on még a várépítés hagyományait őrző bejáratával és viszonylag jól meghatározható belső térelrendezésével (kandallós előtér, nagyterem cserépkályhával, hálószoba árnyékszékkel). Az épület egykori lezárása (pártázat, magas tetőzet?) nem ismert. A 17. század folyamán több átalakítás érte, így a síkmennyezetek egy részét boltozat váltotta fel, ablakait számos esetben módosították, bejárata is áthelyezésre került. Reneszánsz részletei azonban túlnyomórészt a 18. század első felére tehető, Vay László nevéhez köthető nagy barokk átalakítás során semmisültek meg. Mai belső lépcsőfeljárója, belső ácstokos nyílásainak többsége, K*i keskeny traktus emelése, számos jelentős újrafalazás s főleg a homlokzat jellegzetes sávos meszelt illetve kanálfröccsös vakolata, ablakainak vakolatkeretezése erre az időszakra tehető. Lehetséges, hogy minderre az épületet ért jelentős pusztulás (leégés?) miatt volt szükség, még azt megelőzően, hogy a birtokos család felépítette a közelben új kastélyát.

8 1

H. TAKÁCS M., 1970. 92-93,192. 2

FERENCZYK., 1980. 172-185. 3 FELD I. - SZEKÉR GY., 1998. 235-248. 4

FELDL, 2000. 37-47. 5 A kérdésről bővebben: FELD I. - SZEKÉR GY., 1998., 235.; FELD L, 2000. 44. 6 Lásd minderre: FELD L, 2000. 44. 7 FELD I. - SZEKÉR GY., 1998., 235-236. 8 Az építéstörténet részletes kifejtése: FÉLD L, 2000. 37-43, 45-47. 33. HANGONY - BIRJNYIVÁR. Hangony községtől ÉNy-ra kb. 3,8 km-re közveüenül az országhatáron húzódó hegygerincen találjuk a 364 m tszf. magasságú Birinyvár nevű hegyet. Ugyanezen a gerincen K-re 1,4 km-re helyezkedik el a Pogányvár nevű sáncvár is. A vár az É-D-i irányú, hosszan elnyúló hegytetőt foglalja magába, körös-körül igen meredek hegyoldalakkal. Területét jól felismerhető perem jelzi, platójának területe 70 x 25 m. A K-i oldalon különösen meredek a hegyoldal, ezért itt nincs nyoma mesterséges erődítésnek. A valamivel lankásabb Ny-i oldalát elmosódott terasz, feltehetően betemetődött árok védi, a felső plató alatt 5-6 méterrel alacsonyabb szinten. Mindkét vége bekanyarodik az É-i, illetve a D-i oldal alá, utóbbi helyen alacsony sánc is látszik. A várhegy É-i és D-i végéhez egy-egy meredek, de járható természetes gerinc vezet fel, és mindkét irányból egy-egy további, rövidebb sánc is védte a várat. Dobosy László 1970-ben a vár középső, legmagasabb részén mészhabarcsot és téglatörmeléket talált.

1 A vár területe füves, jól áttekinthető, a hegyoldalt erdő borítja. A vár eredeti neve Berény volt, melyet először Soós Elemér kéziratos munkája említ.

2 Az 1903. évi megyei monográfiában Vende Aladár, mint Harmachoz

3 tartozó várhelyként utal „Birinyvárra," amelyről azt közli, hogy a várnak már nincs nyoma és a helyén a 16. században pálos kolostor létesült.

4 A monográfia adatát Gerecze is átveszi.

5 Később IIa Bálint foglalkozik a várral és a várhegyre vonatkozó helynevekkel. Az általa összegyűjtött források szerint a várat először 1297-ben említik, ugyanakkor a várat