Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

kerámiaanyagból három csoportot sikerült elkülöníteniük. Legkevesebb az őskori kerámia volt az újkőkorból, feltehetően a bükki kultúra hagyatékaként. A többi középkori, amelyek egy 13. sz. végi - 14. sz. eleji és egy 15; sz.-i csoportra oszthatók. A másik vizsgált terület az árok és a sánc ÉNy-i szakasza, ahol 7 m hosszan 1 m széles kutatóárkot nyitottak. Fa- vagy falszerkezetnek nem volt nyoma és leletanyag sem került elő, de az elért csekély mélység ellenére sikerült megállapítaniuk, hogy a sáncot az árokból kitermelt kövekből szárazon és igen szilárdan rakták. A vár eredetével kapcsolatban Simon Zoltán rámutatott arra, hogy bár kézenfekvőnek tűnik a vár építését a középkorba helyezni, az előkerült őskori leletek miatt a sáncerődítés korábbi eredete sem zárható ki, de e kérdés eldöntése a további kutatásoktól függ. Az Őrhegy erődítménye a leletanyag kora alapján párhuzamosan működött a füzéri kővárral. A középkori határjárások szerint ugyanakkor az Őrhegy a középkorban Füzér uradalmának határain belül feküdt, vagyis ugyanannak a birtokosnak a kezében. Simon Zoltán szerint mivel a csúcsról éppen olyan területeket lehet szemmel tartani, mely területek a füzéri várból nem láthatók, valamint az igen csekély leletanyag nem egyeden kor hagyatéka és szilárd épületnek sem volt nyoma, az őrhegyen erődített megfigyelési pont lehetett. Az ide telepített állandó vagy időszakos figyelőszolgálattal elkerülhető volt az, hogy az ellenség a hegyek fedezékét kihasználva egészen a füzéri vár lábáig észrevédenül eljuthasson.

1 Korábban az irodalomban sehol nem szerepelt az Őrhegy várként. Az erősséget 2006-ban Feld István elemezte, mint tipikus elővárat,

2 majd legújabban Zsoldos Attila vetette fel annak lehetőségét, hogy a füzéri Őrhegy eseűeg az írott forrásokban szereplő „...castmm Temethyn..." nevű várral lehet azonos.

3 Amikor ugyanis V. István király 1270-ben Füzér várát és tartozékait Rosd nb. Mihály és Demeter ispánoknak adományozza, az adománylevelében elmondja, hogy Mihály ispán két várat „...Castrum Fyzer et castrum Temethyn..." védelmezett meg számára. Zsoldos Attila szerint nem képzelhető el az, hogy az 1264. december közepe és 1265. tavasza között lezajlott háborúban Mihály ispán az Abaúj megyei Füzér és a tőle légvonalban is 260 km-re lévő Nyitra megyei Temetvény várakat egyszerre védte volna. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy az 1270-ben feltűnő „Temetvény" (Temetyn, Temethyn) nevű vár nem lehet azonos az először 1348-ban szereplő Nyitra megyei Temetvénnyel, viszont lehet, hogy a Füzér melletti őrhegy erődítményével azonosítható.

4 A várral kapcsolatban felmerülő kérdésekre csak további kutatások adhatnak választ. 1 SIMON Z., 1992. 25-31. 2

FELDL, 2006.112-114. 3 ZSOLDOS A., 2007a. 21-26.; ZSOLDOS A., 2007b. 4 Uo. - Az adománylevél forráskiadásai: ÁUO. VLTL 255, 260. (175, 176. sz.); RA. 1907, 1908. sz. - Temethyn várát a forrást kiadó Szentpétery Imre azonosította a Nyita megyei Temetvénnyel 31. FÜZÉR-VÁR A Zempléni-hegység K-i szélén, a Hegyköz medencéjét É-ról lezáró hegylánc előtt emelkedő, 552 m tszf. magas, vulkanikus eredetű, különálló sziklacsúcson találhatók egyik leglátványosabb középkori eredetű hegyi várunk - nagyrészt már feltárt és jelenleg helyreállítás-kiépítés alatt álló jelentős romjai (5. kép). Az egy magasabb ÉK-i és egy alacsonyabb DNy-i részre tagolódó - mintegy 70 m hosszú és 40 m széles - hegytetőt egy szabálytalan ovális alaprajzú számos átépítést és külső köpenyezést mutató - várfal övezi, melynek már csak ÉNy-on áll egy kis szakasza eredeti magasságában. Hozzá kívülről két épület, DK-en a téglalap alaprajzú, jelenlegi formájában toronyként megjelenő 7x10 m külső méretű várkápolna, ÉK-en pedig az egykor többszintes, lőréses, ötszögú kapubástya csadakozik. Az utóbbi mögött emelkedik a vár harmadik, jelentős magasságú épülete, a K-i falával már a várfal külső síkja elé lépő négyzetes, 7x8 méteres kaputorony. A