Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)
I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények
Amadé székhelyével kapcsolatban Feld István mutatott rá arra, hogy Gönc települése és vára egyaránt tulajdonában volt, a források azonban nem bizonyítják azt az elterjedt nézetet, hogy maga a gönci vár lett volna a székhelye, kiskirályságának központja. Ugyanakkor a vár elhelyezkedése, mérete és formája sem volt alkalmas arra, hogy feudális székhely legyen. 14 Károly király 1317-ben Drugeth Fülöppel megostromoltatta és elfoglalta a valószínűleg Petenye fia Péter regéci ispán által védett várat. 15 Ettől kezdve az újvári ispánságot viselő Drugeth család tagjai birtokolják honorbirtokként 1342-ig, Drugeth Vilmos nádor haláláig, akinek 1330-i végrendeletéből megtudjuk, hogy a várban őriztette darabonként felsorolt kincseit. 16 1371-ben I. Lajos király egy oklevele a közeli pálos kolostorral kapcsolatban említi a várat. 1384-ben is királyi vár, mert Mária királyné ekkor még gönci várnagyának címzett rendeletet ad ki, "castellano suo de Gunch ". 17 1391-ben - mint királyi várat - adja Zsigmond Bebek Imrének és Detrének adományul. A helység később is utódaiké, a várról azonban nincs többé adatunk. 18 Pusztulásában, elhagyásában a várakkal szemben támasztott igények, talán a haditechnika fejlődése, az erődítmény karbantartásának költséges volta, és esetíeg más okok is közrejátszottak. Fügedi Göncöt mentsvárnak tartja, mivel az utaktól távol, mély szűk völgyek közé szorított, igen nehezen megközelíthető magas hegyre épült, és a várból kilátásra csak a hegység közepe felé, illetve rendkívül korlátozott mértékben É-ra volt lehetőség. 19 1 A vár eredeti neve Gönc, az uradalom nevét őrizte meg. Maga a vár mindig is Fony határában feküdt. Újkori népi elnevezése, Amadévár vagy Amadivár egykori birtokosára utal. 2 A torony falai az 1930-as években még kb. 3 m magasan álltak. Vö.: POGRÁNYI-NAGY F., 1929. 13-27.; VK. I. (1975) 227.; Zempléni hgs. 1967.124. 3 CSÁNKI D., 1890. 197, 198.; HOFFMANN A., 1896. 103-104.; ENYICZKEY B.-SZTKLAYJ., 1896.480.; CSOMA J., 1897. 24,26, 29, 55-56, 560. 4 KÖNYÖKI J., 1905. 279.; GERECZE P., 1906. 70.; POGRÁNYINAGYF., 1928. 55.; Soós E. - POGRÁNYI-NAGY F., 1940.1. 8492.; GENTHON I., 1951.156.; GERÖL., 1955.438.; GENTHON I., 1961. 108.; GERO L., 1968. 301.; GÁDOR J. - NOVÁKI GY. SÁNDORFI GY., 1978-1979.26.; SÁNDORFI GY., 1979.249. 5 IVÁNYlB., 1926. passim 6 MOLNÁR E., 1935. 169, 227.; KERTÉSZ J. - FÓRIS A. FOLLAJTÁRE., 1939.182.; GYÖRFFYGY., 1987. 1. 88-89. 7 FÜGEDI E., 1977.138.; ENGELP., 1977. 114,;KRISTÓGY., 1978. 20-32.; ENGELP., 1996. 320. 8 FELD I., 1985. 59-73. 9 SÁRKÖZY S. - NOVÁKI GY. - SÁNDROFI GY., 1997.44-54. 10 HOFFMANN A., 1896. 103.; ENYICZKEY B. - SZKLAY J., 1896. 480.; KARÁCSONYI J., 1995. 38.; KEMÉNY L., 1911. 28.; POGRÁNYI-NAGY F., 1929. 15.; GYÖRFFY GY., 1987. I. 89.; FÜGEDI E., 1977. 138.; FELD I. - CABELLO, J., 1980. 23.; FELD I., 1985. 66. - A fentiekkel ellentétben mások az ostromot 1288ra, vagy kevéssel ez előttre teszik. Vö.: IVÁNYI B., 1926. 6.; KRISTÓ GY., 1978. 30. 11 ÁUO. vm. 258.; GYÖRFFY GY., 1987.1. 88.; FÜGEDI E., 1977. 138. - Az a körülmény, hogy a várat az 1270. évi határjárás nem említi, még nem zárja ki meglétét. Erre vonatkozóan Vö.: FELD L-CABELLO, J., 1980.12,13. 8. sz. jz.; FELDL, 1985. 65-66. 12 GYÖRFFY GY., 1987.1. 89.; KRISTÓ GY., 1978. 17-18, 20, 32, 35, 41.; CSORBA CS., 1980. 15.; FELD I. - CABELLO, J., 1980. 24.; FELDL, 1985.66-67. 13 CSOMA J., 1897. 26.; POGRÁNYI-NAGY F., 1929. 15.; Zempléni hgs. 1967.176.; KRISTÓ GY., 1978. 35.; FELD I., 1985. 67. 14 FELD I., 1985.67,70. 15 ENGEL P., 1996. 320. 16 KEMÉNY L., 1911. 87.; IVÁNYI B., 1926. 6.; POGRÁNYI-NAGY F., 1929. 17.; GYÖRFFY GY., 1987. 1. 89.; FELD L - CABELLO, J., 1980. 25, 27-28.; FELDL, 1985. 69.; KMTL. 239. 17 CSÁNKI D., 1890. 197.; IVÁNYI B., 1926. 6.; POGRÁNYI-NAGY F., 1929. 17.; FÜGEDI E., 1977. 138. 18 ZsO. I. 2296.; ENGEL P., 1977. 114.; ENGEL P., 1996. 320. Engel valószínűsíti, hogy az adományozással egyidejűleg a király lerontatta. 1428-ban a vár neve már csak helymeghatározásra szolgai: "...Gwnch (Guncz) váraljai Szűz Mária kolostor...''V.ö.: IVÁNYlB., 1926. 7. 19 FÜGEDIE., 1977. 138.; FELDL, 1985. 64-65, 65. 4. sz.jz., 71. 29. FONY- SÜLLYEDT-BÁN-HEGY A Süllyedt-Bán-hegy Fony község központjától ÉK-re 4,6 km-re, Hejce templomától K-DK-re 3,9 km-re emelkedik, tszfm. 750,1 m. Tőle ÉNy-ra 400 méterre emelkedik a Bánhegy, amelynek tszfm. 757,1 m. A kettőt keskeny nyereg köti össze, kb. 720 m magasságban. A hegy csúcsa enyhén domború platót képez, amelyet megközelítőleg téglalap alakban természetes sziklaletörés vesz majdnem teljesen körbe. A sziklafal függőleges, mélysége 5-8 m között váltakozik és csak egy-két helyen mászható meg, de ott is nehezen. E sziklafal a DK-i oldalon kb. 35 m hosszan megszakad, itt a természetes eredetű terasz húzódik. A csúcsot csak erről az egyeden oldalról lehet megközelíteni, ennek megfelelően itt egy kősánc erősen szétomlott maradványait találjuk. A kősánc belső magassága csak a még fennmaradt kövek magasságával egyenlő, egyébként az egész sánc a külső, meredek lejtőre omlott, ahol kb. 6 m szélességben találjuk a köveket. A kősánc a DNy-i végében a legépebb, ÉK-i vége fokozatosan eltűnik és a természetes sziklaletörésben folytatódik a védelmi vonal. A sánc DNy-i vége és a természetes sziklaletörés között kb. 5 m hosszan
