Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)
I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények
A felszínen sokfelé találni késő bronzkori cserepeket a Pilinyi, vagy az ezt követő Kyjatice kultúrából. Az erődítményt a legnagyobb valószínűséggel az utóbbi kultúra korában létesítették. 1 B.-A.-Z. M. Lt. T. 67. sz. térkép 2 B.-A.-Z. M. Lt. U. 422. sz. térkép 3 FODOR A., 1827. passim 4 BARTALOS GY., 1899. 33. 5 MNM cserépleltár 37/1941. és őskori leltár 30.1944. - A leleteket a Kyjatice-kultúrába sorolva emiitik: KEMENCZEI T., 1970. 24.; KEMENCZEIT., 1984.129.; HELLEBRANDTM., 1973. 598. 6 KEMENCÉIT., 1970.28., KEMENCÉIT., 1984.41. 7 DOBOSYL., 1975. 20.; HOM Régészeti Adattára. 74.32.1-3. 8 NOVÁKI GY., 1988. 81-90.; NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992. 12-13, 104.; D. MATUZ, E. - NOVÁKI, GY., 2002. 10, 88. Legutóbbi összefoglalásában az erődítmény korát nagy valószínűséggel a késő bronzkori Kyjaticei-kultúrába helyezik. 18. EDELÉNY- BORSOD VÁRA Egyik legismertebb ispánsági várunk a borsodi földvár (3. kép) Edelény város 1 É-i végében, egy természetes szikladombon helyezkedik el, amely kb. 15 m magasan emelkedik az É-i oldala alatt folyó Bódva fölé. A vár a teljes dombtetőre kiterjed, sáncának egy hosszabb maradványát a K-i és egy erősen rongált rövidebbet a Ny-i oldalon láthatunk, kb. 2/3 része azonban már eltűnt, csak a domb pereme jelzi az egykori vár szélét. A dombtetőre csak D felől lehet feljutni, többi oldala meredek és három oldalról nagy kiterjedésű mocsaras vidék vette körül. A várral a 19. század második felétől többen is foglalkoztak. 1896-ban Bartalos Gyula végzett ásatást, de ennek eredményeit nem ismerjük. 2 1926ban Leszih Andor ásatott több kutatóárkot, Megay Géza és Nyíri Dániel részvétele mellett. Akkoriban Borsod falunak még 16 háza állt a várban, ezek között jelölte ki az ásatási területeket. Leírásából tudjuk, hogy a sáncba is 4 m mélyen beleásott és gerendamaradványokat figyelt meg. A váron kívüli barokk református templom mellett pedig Árpád-kori sírokat tárt fel. Szórványosan S-végű hajkarikák is előkerültek. Erről az ásatásról sem maradt fenn dokumentáció. 3 A vár területét a 18. századtól kezdve Borsod falu házainak egy része foglalta el, s csak 1986-ban vált szabaddá és kutathatóvá a vár. A várat és környezetét 1973-ban és 1987-1988ban Sándorfi György mérte fel (18/a. ábra). A vár hossza 205 m, szélessége 105 m, területe 1,7 ha. 1987-1999 között Wolf Mária vezetett ásatást a vár területén. Ennek során, 1988-1990 között, Nováki Gyula a sánc szerkezetét vizsgálta meg két helyen. 4 Wolf Mária az ásatások részletes leírását, és azok kiértékelését számos résztanulmányban tette közzé (18/b, c. ábra). 5 A vár É-i részén egy 10. századi telep földbe mélyített házai és kemencéi kerültek feltárásra. Igazolni lehetett az építmények egykori, agyaggal tapasztott, gabonatárolásra szolgáló padlásait is. Felszín feletti boronaházakra utaló nyomok is előkerültek s ehhez a korai településhez tartozott az 5x5 m alapterületű ház is, melynek agyagba rakott kőalapozását találták meg a vár ÉK-i részén. Ez az első település, amely a 10. században állt fenn, erődítve nem volt. A megfigyelések szerint az egész telep egyszerre, tűzvész által pusztult el. Maradványaira telepedett rá a 10. század végén - a 11. század elején az ispánsági vár, Borsod megye első központja. A dombtetőt elegyengették, és kb. 60 cm vastag fekete humuszos földdel töltötték fel, majd erre épült rá a ma is részben még látható magas sánc. Az ásatás folyamán ezen sánc K-i és Ny-i szakaszát egy-egy széles kutatóárokkal vágták át. A gerendamaradványok, illetve azok lenyomatai alapján jól rekonstruálható volt a szerkezete: két sorban, gerendákból összerakott rekeszek sorakoztak, a közöket földdel töltötték fel. így kaptak egy több méter magas falat, külső oldala függőleges, belső oldala feltehetően lépcsőzetes volt. A Ny-i sánc külső oldalán egy utólagos javítás is megállapítható volt. A sáncszerkezet alján mindkét kutatási helyen sűrű, viszonylag vékony fákból álló réteg jelentkezett. Ez kezdetben egy korábbi sáncnak tűnt, de a későbbi ásatások a sánc más részeiben ezt a szerkezetet nem találták.
