Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)
I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények
1427-től Borsod megyével együtt Borbála, majd 1438-tól Erzsébet királyné birtokában volt. Albert király 1439-ben élethossziglan Berzevici „Pohárnok" Istvánnak adta. 17 1458-ban viszont Mátyás király a várbirtokot a Rozgonyiaknak adományozza, akik 1459-ben megegyezve a Berzeviciekkel, megosztoztak a birtokon és a vár felének lehettek birtokosai. Berzeviczi István halálával (1462 után) végleg a Rozgonyiaké lett a teljes várbirtok. 18 1523-ban Rozgonyi Katalin és Báthori András házassága révén a várbirtok is a Báthoriaké lett. A dicális összeírások szerint a 16. sz. közepétől kezdve a török többször is elfoglalta a várat, de megtartani nem tudta. 1568-ból fennmaradt a vár leltára. Ebből kiderül, hogy a palánkvár elsősorban élelmiszertárolásra szolgált, viszont feltűnően kevés fegyvert jegyeztek ekkor fel, és ami volt, az is régi elavult volt. Eger várának elestével (1596) egyidejűleg a várat a török foglalja el, eszmei birtokáért azonban többen is pereskedtek. 19 1614-ben a vár felújításáról tudunk. 20 A töröktől 1687-ben foglalják vissza. Közveüenül az ostrom után járt a várban Domonkos Jakab, aki jelentette: „a Palánka az ostrom idején a császári katonák által felégettetett, csupán a belső rész maradt meg, ahol éppen meglehetős mennyiségű gabonát, mézet és más élelmiszert találtak." A visszafoglalás idején Homonnai Drugeth Zsigmond felesége Eszterházy Mária a vár birtokosa, aki nem sokkal később az egész váruradalmat eladta 10.000 forintért Őrlik Máriának. Eger 1688. évi visszafoglalását követően Buttler János egri várparancsnok többször is sürgette Cserépvár újjáépítését. Némi munkálatok történhettek, mert 1703-ban az Egert ostromló kurucok Telekessy István egri püspököt Cserépvárba zárták. 21 A 18. század elején Őrlik Károlyé, majd a francia eredetű L'Huillier család kezére került, akik a vár kőanyagából közveüenül a Várhegy délkeleti aljában egy U alakú kastélyt építettek. Ezután a várral már senki sem törődött. Megmaradt részeit rövid ideig raktárnak használták, majd lassan sűrű erdő nőtte be a romokat. 22 1 A vár kutatás előtti állapotára: NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992. 27-28. - A legújabb kutatások összefoglalása: SZÖRÉNYI GÁBORA., 2007.116-119. 2 NOVÁKI GY., 1986-1987. 20-29., 10-13. kép. 3 B.-A.-Z. M. Lt. T. 37-2. sz. térkép 4 MOL S 11 709: 8. sz. térkép 5 VÁLYI A., 1796-1799.1. 406.; FÉNYES E„ 1851.1. 213-214. 6 PESTY F., 1988. 74. 7 KANDRAK., 1871. okt. 19.;SZENDREIJ., 1892. 370. 8 CSÁNKI D., 1890.163. 9 GERECZE P., 1906. 241.; BOROVSZKY S., 1909. 61, 91, 348.; GENTHONl., 1961. 2, 52.; GERŐL., 1955. 202, 438. 10 FÜGEDI E., 1977. 116.;ENGELP., 1977. 102. 11 MIZSER L., 1977b. 380-382. (A vár 1568. évi leltárának szöveghű közlése); MIZSER L., 1979. 35-41.; MIZSER L., 2006. 523-528. 12 NOVÁKI GY. - SÁNDORFI GY., 1992. 27-28, 114. - A vár történetének újabb összefoglalásai: MIZSER L., 1998. 20-26.; MIHÁLYI P. - PETÉNYI L., 2000.24-50. 13 SZÖRÉNYI GÁBORA., 2005a. 204.; SZÖRÉNYI GÁBORA., 2005b. 8-11.; SZÖRÉNYI GÁBORA., 2006a. 6-11.; SZÖRÉNYI GÁBORA., 2006b. 98-101., SZÖRÉNYI GÁBOR A., 2007.117-119. 14 SZÖRÉNYI GÁBORA., 2006a. 9. 15 ENGEL P., 1996.1.293. 16 Uo. 1.118, 293,301-302. 17 Uo. I. 293. - Közben 1431-ben zálogként Rozgonyi Istvánhoz kerül. 1437-ben pedig Zsigmond király adományaként Frankusso-i Justh és szomszédvári Czemeen-i Henning szereznek rá zálogjogot, de nem váltják ki. Vö.: CSÁNKI D., 1890. 163.; ENGEL P. 1977.102-103. 18 CSÁNKI D., 1890. 163.; 1459: Dl. 15331, Dl. 15343, Dl. 15367 A megegyezés birtokcserével zárult, amelyben említik a Cherep várában lévő kisebb pincét a felette lévő szobával és pitvarral együtt, amelyek Berzevici István és felesége Anna tulajdonában maradnak halálukig (1460: Dl. 15473, Dl. 15476, Dl. 15477.). 19 MIZSERL., 1977b. 380-382.; MIZSERL., 1979. 37-38. 20 FODOR P., 1979. 393-394. 21 MIZSER L., 1979. 38-39. - A vár török kori történetére lásd még: SUGÁR L, 1987. 41, 228-229.; SUGÁR I., 1992. 17-63.; és legújabban: HEGYI K., 2007. 1522-1523.; - Más adatok szerint a visszafoglalást követően az uradalom a romos Cserépvárral kamarai birtokká vált. Erre utal: U. et C. 6. 50. = MOL E 156 Fasc. 95. No. 38. (1697 körül); U. et C. 1. 94-95. = MOL E 156 Fasc. 3., No. 1. (1697); MOL E 156 Fasc. 152., No. 95. (1710 körül). 22 Uo. 16. DÉDESTAPOLCSÁNY - DÉDES VÁRA A várat Dédestapolcsánytól D-re, mintegy 4,5 km-re találjuk, részben a várhoz közelebb lévő Mályinka falu határában. A Bükk-fensíktól D-ről É felé ereszkedő hegyháton több sziklakúp van, melyek közül az utolsó legnagyobb, az 597 m tszf. magasságú kúpon állnak a vár romjai. A hegycsúcs rendkívül alkalmas volt várépítésre, a körös-körül meredek oldal már önmagában is védelmet biztosított. A hegy egyben a nagy kiterjedésű késő bronzkori erődített telep (Verebce-tető, lásd ott!) É-i végét képezi. Relatív magassága D-i irányban, a Verebce-tetőn lévő nyereg felett 35-40 m, a többi oldalon azonban ennek a többszöröse. A jelenleg sűrű bozóttal benőtt, nehezen áttekinthető rommező, pontos alaprajza csak ásatással tisztázható. A kétrészes, keskeny vár felső része mintegy 27x45 m kiterjedésű területen helyezkedik el. A legmagasabb, ÉNy-i sarkán a falsíkból kissé kiugró, cca. 8x8 m-es, négyzetes torony csonkja áll, támpillérekkel, gerendafödém-nyomokkal és ablaknyílások maradványaival. Ugyanitt az ÉK-i övezőfal jelentős része, továbbá téglafalazatú ciszterna is található. Alatta, mintegy 5 m-el egy cca. 5x30 m-es alsóvár DK-i, rézsűs sarkának jelentős, kb. 4-5 m magas falai állnak. A sziklakúp ÉK-i oldalán egy kissé kiugró rész
