Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

I. A terepen ma is meglévő őskori, középkori és kora-újkori erődítmények

15. CSERÉPVÁRALJA - CSERÉPVÁR Cserépvár romjait közvetlenül Cserépváralja község felett K-re, kb. 400 méterre, a kúp alakú 288 m tszf. magasságú Várhegyen találjuk, melynek relatív magassága a környező völgyekhez viszonyítva kb. 90 m. A hegy legmagasabb részét magába foglaló belsővár a ma is a felszínen látható épületmaradványok illetve a 2004-től folyó ásatások eddigi eredményei alapján mintegy 40x40 m-es kiterjedésű, nagyjából ovális alaprajzú és minden bizonnyal alapvetően egy kettős, egymással párhuzamos falgyűrű között elhelyezkedő falazott térsorból állt. Az utóbbi részletei elsősorban DNy-on figyelhetők meg, tőle K-re sziklába vágott pincéket lehetett meghatározni. A külső falhoz K-en egy kisebb kiugró védőmű csatlakozik. E vármagot alacsonyabb szinten egy részben már feltöltődött és ma mát csak terasz alakjában mutatkozó árok veszi körül, külső oldalán alacsonyabb sánccal. Ez azonosítható a kora újkori forrásokban említett palánkkal, melynek jelentősebb méretű külső védőművei („földbástyái") DK-en, E-on, továbbá a Ny-ról felvezető út mellett mutatkoztak.

1 A Várhegy délnyugati arjában, a vár bejáratától alig 20 méterre kezdődően 12 gabonásverem található egy sorban, a tufa kőzetbe bevágva. Valamennyi körte formájú, felső nyílásuk négyzet alakú. A vermek mélysége 4,50-9,50 m, legnagyobb átmérőjük 3,006,5 m között váltakozik. Az 1568. évi leltárban említik a vermeket, amelyekbe a várhoz tartozó tardi birtokról származó árpát töltöttek be. A vermekről és azok használatáról több adatunk nincs.

2 Két 18. századvégi térképen jelenik meg először a vár ábrázolása. Mindkettő feltünteti a vár felhagyása után alatta épült kastélyt is. Az 1788. évi csak nagy vonalakban,

3 de a másik (közelebbi évszáma nem ismert) sokkal részletesebben tünteti fel a kör alakú vár középső választó falát, valamint a vár melletti gabonás-vermeket is.

4 Az irodalomban elsőként 1796ban Vályi András említi, Fényes Elek azonban már részletesen ír történetéről.

5 1864-ben a vár területén lévő két üres kazamatáról és egy nagy, terméskőbe vágott pincéről olvashatunk.

6 Kandra Kabos 1871ben, majd Szendrei János 1892-ben említi a szabályos alakú „ősvárat", ahol utóbb középkori vár is épült.

7 Csánki Dezső több okleveles adatot közölt a várról, az 1431-1489 közötti évekből.

8 Gerecze Péter, majd Genthon István és Gerő László ismét csak említi, Borovszky Samu azonban három helyen is ír róla röviden, a vármegye történetébe beágyazva.

9 1977-ben Fügedi Erik tévesen vonatkoztatja rá IV. Béla oklevelét, amelyben a király Füzérkőn vagy Kerekkőn ad vár építésére engedélyt az egri püspöknek; Engel Pál pedig 1408-1437 közötti okleveles adatokat közöl róla.

10 Ugyanekkortól kezdve Mizser Lajos több tanulmányban is részletesen foglalkozik a várral és környékével.

11 A Borsod megyei vártopográfia 1992-ben az ő adatai alapján foglalta össze a vár történetét, amikor felmérését is közzétették (15la. ábra)}

1 2004-től Szörényi Gábor András vezetésével ásatások kezdődtek a várban. A magasabban fekvő belső várban több kutatóárokkal és nagyobb szelvénnyel tisztázta a falak és az azokat feltehetően megelőző cölöpsorok rendszerét (157b. ábra). Az eddig előkerült leletanyag legkorábbi darabjai még az Árpád-kor végéről származnak, de zömmel 15-16. századiak. A 17. századból a helyi kerámiaanyag mellett kevés török eredetű is volt.

13 A vár építésének kezdete bizonytalan. Az említett, a 13. sz. végéről, illetve a 13-14. sz. fordulója körüli időből származtatható kerámialeletek talán egy korai fa palánk építmény létének bizonyítékai, de ennek kialakításáról még semmi biztosat nem tudunk.

14 Első okleveles emütése 1408-ból való, amikor Bogács és Szomolya határjárásában a tanúk között Kozárdi Bertalan várnagy és Mihály alvárnagy, valamint két korábbi várnagy: Bogácsi Ferenc fia István és Recski Tamás szerepel.

15 Engel szerint Cserép vára 1400 körül épült az elpusztult Szilvásvárad (= Éleskő) helyett királyi várként. Engel ugyanakkor arra is utal, hogy az 1408-ban említett két korábbi várnagy Bebek Ferenc familiárisa, akiknek itteni várnagysága az 1402-1405 között rendkívüli esetnek tekinthető diósgyőri várnagy és a megyei ispáni tisztség megosztásával lehet összefüggésben.

16