Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007)

III. Felmérések, alaprajzok, fotók

Czajlik Zoltán: Borsod - Abaúj - Zemplén megye várainak légi fényképezése „A természet védelméről" szóló 1996. évi LIIL törvény 23. §-a alapján védelem alatt álló magyarországi földvárak légi fényképes állapotfelmérését 2000-ben kezdtük meg az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával. Borsod - Abaúj - Zemplén megye nagyszámú váráról rövid idő alatt jelentős fotógyűjtemény jött létre, köszönhetően az Aggteleki Nemzeti Park, majd később a miskolci Herman Ottó Múzeum segítségének. Mindez azt eredményezte, hogy a természetvédelem és a régészet összefogásával a megye borsodi és abaúji részein 2006. év végére nemcsak az őskori, hanem a középkori földvárak túlnyomó többségének, továbbá sok kővárnak a légi fotója is elkészült, s megkezdődött a zempléni területek dokumentálása. Munkánk alapjául Nováki Gyula több évtizedes földvárakra vonatkozó kutatásai szolgáltak. Felmérései és pontos topográfiai meghatározásai nagyban hozzájárultak fényképezéseink hatékony végrehajtásához. A légi fotózások előtt gyakran végeztünk terepi helyszínelést, amelyek legfontosabb célja a várak és környezetük növényzeti állapotának megismerése volt. Ez tette lehetővé a megfelelő időpontok kiválasztását a lehető legeredményesebb fényképezéshez. A fákkal, bokrokkal nem takart, legeltetett, esetleg szántóföldi művelés alatt álló területeken lévő földvárakat minden időszakban érdemes fényképezni, különösen szép eredményt hozhat azonban a tavaszi és a kora nyári időszak, amikor az esetleg már csak elmosódottan megfigyelhető erődítéseket a talaj, a növényzet és az árnyékhatás együttesen teszi jól láthatóvá (pl.: Hemádbüd - Várdomb 7. kép). Az erdők alatt megbúvó várak télen a hótakaró segítségével válnak megfigyelhetővé, amiben nemcsak a lomb hiányának, a kisebb növényeket és az avart elfedő hónak, hanem a ferde megvilágításnak (súrolófénynek) is fontos szerepe van. A várak légi fényképezése nemcsak dokumentációs szempontból fontos, hanem egyes esetekben új tudományos eredményeket is hozhat. Az emődi Nagyhalom (4. kép) állapotfelmérése viszont azzal a szomorú tapasztalattal járt, hogy a korábban jó állagú bronzkori földvár eróziója a mezőgazdasági művelés következtében az utóbbi évtizedben jelentősen felgyorsult. Kutatásainkat a Környezetvédelmi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium, az Aggteleki Nemzeti Park és a miskolci Herman Ottó Múzeum támogatta. László János: Légi

ßnykepeim Szeretem a levegőből és a földről is fényképezni műemlékeinket. Hosszú évek óta gyűjtöm a várak, kastélyok és kolostorok - romok és épen ránk maradt műemlékek - képeit. A légifotókat földi képekkel és leírásokkal egészítem ki, melyeket több fórum is közöl. Mostanában ebből a témákból startlapokat - linkgyűjteményeket - is szerkesztek. Foglalkozom magyar várakat és kastélyokat bemutató könyvsorozat kiadásával, illetve egy könyvkiadó megbízásából több fotóalbumot készítek elő. Szeretném az illusztrált kártyáimon és képeslap formában népszerűsíteni Magyarország épített örökségeit. A weboldalamon 60000 légifotó látható hazánkról: www.civertan.hu